Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

A Széchenyi-lakomák emlékkönyve 1883–1938, hasonmás kiadás;                                                                                      Serlegbeszédek 1864–1938–1944 

A Nemzeti Casino, amelyet 1827-ben alapított gróf Széchenyi István, a 19. század és a 20.
század első felének egyik legfontosabb kulturális és társasági központja volt Budapesten.
Gróf Széchenyi István az 1833. április 27-i végrendeletében a Casinóra egy aranyserleget
hagyott, majd 1841-ben kiegészítette intézkedését azzal, hogy a minden évben tartsanak egy
részvényesi ebédet a Casinóban, ahol az ő emlékére emelik magasba ezt a serleget.
1864. február 1-én tartották meg az első emlékbeszédet, ettől kezdve minden évben
megtartották a Széchenyi-lakomát, amennyiben a háborús vagy gazdasági helyzet ezt nem
engedte, akkor csak a serlegbeszédet. 1864 és 1944 között a tagokból kikerülő szónokok
összesen hetvenkilenc emlékbeszédet tartottak gróf Széchenyi István tiszteletére, kezükben
a serleggel.

Báró Lipthay Béla 1883-ban egy díszes, művészi becsű albumot ajándékozott a Casinónak,
hogy ebben gyűjtsék össze a lakomákon elhangzott serlegbeszédeket, a corvinák mintájára
kalligrafikus írással. Ez volt a Széchenyi Lakomák Emlék-Könyve, vagyis a Díszalbum, ami a
második világháborúban eltűnt, majd viszontagságos úton külföldről került vissza
Magyarországra. 

A Nemzeti Casino Díszalbuma jelenleg Vígh Róbert magángyűjtő tulajdonában van, és a
mintegy 15.000 darabból álló Széchenyi Collection nevű gyűjtemény részét képezi. Ez az
anyag gróf Széchenyi István családjához, illetve életművéhez kapcsolódó dokumentumokat
és tárgyakat foglal magában.
Az album impozáns kinézetű, ízlésesen díszített, egyedi kötet. Kötése teljes bőr, gazdag
aranyozással, metszése mintás, aranyozott. A két láncos kapocs és a 4 sarokvédő ezüstből
készült. Ennek az albumnak a hasonmás kiadása készült most el az MTA KIK munkatársa,
Gyuricza Andrea szerkesztésében és tanulmányával.

Az elkészült kötet tartalmilag az eredeti album teljes mása, metszése aranyozott, és
kiegészítésre került egy rövid tanulmánykötettel, melyben összefoglalás található a
Nemzeti Casinóról, a Serlegbeszédek történetéről és az eredeti díszalbumról. A kötetet
kíséri Sulyok Tamás (Magyarország köztársasági elnöke), Freund Tamás (a Magyar
Tudományos Akadémia elnöke) és Széchenyi Krisztián (Széchenyi István leszármazottja)
egy-egy ajánló gondolata.
A hasonmás kötetet Monok István, az MTA KIK főigazgatója mutatja be, az eredeti
díszalbumot Vígh Róbert, magángyűjtő.

Gyuricza Andrea: https://real-eod.mtak.hu/19562/
A Nemzeti Casino anyagait digitálisan is feldolgoztuk, az elkészült 1486 oldalas katalóguson
keresztül mindenki szabadon megismerheti a gyűjtemény darabjait: https://real-
ms.mtak.hu/26118/1/NC_2022.pdf 

A Nemzeti Casino rövid története:
Az 1825–27-es országgyűlés fordulópontot jelentett a modern polgári Magyarország
kialakulásában. Ekkor lépett előtérbe gróf Széchenyi István, aki birtokainak egyévi
jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Emellett több
kezdeményezéssel a társadalmi élet fellendítésére törekedett, például lóversenyek és
klubélet szervezésével. Az egyik legfontosabb ilyen kezdeményezés a Nemzeti Casino
létrehozása volt, amely 1830-ig Pesti Casino néven működött.
Széchenyi célja az volt, hogy a Nemzeti Casino egy olyan központi hely legyen, ahol
„eszmesúrlódás” által fejlődik a nemzet. Az 1827. június 10-én megalakult társaságot, amely
eleinte a Vogel-házban (ma Dorottya utca 5.) tartotta üléseit, részvénytársasági alapon
szervezték meg. Az egyesület 1827. augusztus 20-án alakult meg hivatalosan, és rövid idő
alatt jelentős társadalmi tényezővé vált, több mint 500 taggal és 56 000 forintos tőkével.
A Casino alapítói szigorú szabályokat határoztak meg a tagságra és viselkedésre
vonatkozóan. A tagok között nem tettek társadalmi különbséget, amennyiben a jelölt „jobb
nevelésű férfi” volt. A helyiségek között külön társalgó, játéktermek, vendéglő és
bortárolásra alkalmas pince is helyet kapott, utóbbi a magyar borok kereskedelmének
ösztönzésére szolgált.
A Casino politikamentes működést tűzött ki célul, ennek ellenére a kormányzat nem nézte jó
szemmel, így az intézmény rendőri megfigyelés alatt állt.

A Nemzeti Casino a 20. század közepéig működött, ám a második világháború alatt súlyos
károkat szenvedett, majd 1945-ben a belügyminiszter rendeletével feloszlatták. Vagyona,
beleértve a könyvtár több tízezer kötetét, a Magyar Tudományos Akadémiára szállt. A
könyvtár állományának nagy része megmaradt, és az MTA Könyvtárában található, ahol
2014-ben kezdték meg a gyűjtemény feldolgozását.
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ általános információ:
A közel 200 éves Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának megalapítása gróf Teleki
József, az MTA első elnöke nevéhez fűződik, aki 1826-ban 30 ezer kötetes családi
könyvtárának felajánlásával vetette meg a Tudós Társaság első tudományos intézményének
alapjait. A Könyvtár 1831-ben, az Akadémiával egyszerre kezdte meg működését.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ országos
szakkönyvtárként, a magyar tudomány és nemzeti-, illetve nemzetközi kulturális örökség
őrzőjeként – hagyományos értékeit megtartva – a kor követelményeinek megfelelő
informatikai háttérrel egyre szélesebb körben bocsátja rendelkezésre gyűjteményét és
szolgáltatásait.

A Könyvtár az országos kutatástámogatási rendszer egyik meghatározó központja,
hozzáférést biztosít a külföldi elektronikus tudományos tartalmakhoz nemzeti licenc
vásárlásával, a hazai nyílt hozzáféréssel megjelenő publikációk technikai támogatója,
valamint fenntartja és hozzáférhetővé teszi a hazai tudományos kutatást számba vevő
nemzeti bibliográfiai adatbázist.
https://konyvtar.mta.hu/