"A Nézőpontváltó^® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

A legjobb fiatal európai tehetség díja az Ale Kinón!

2025 legjobban várt családi filmje, a Véletlenül írtam egy könyvet január 16-tól országszerte
a mozikban!

A Mátray László, Demeter Villő, Rujder Vivien, Zsurzs Kati, Tenki Réka és Lovas
Rozi főszereplésével készült filmben közönségkedvenc zenészek is megjelennek, így a Bagossy
Brothers Company és Szabó Balázs is.

Lakos Nóra filmje a Nemzeti Filmintézet első zöldprodukciója, január 16-ától országszerte megtalálható a mozik műsorán a JUNO11 Distribution és az Emberi Jogi és Kulturális Alapítvány forgalmazásában.

Január 16-tól látható a mozikban Lakos Nóra hiánypótló családi filmje, a Véletlenül írtam egy
könyvet! A nemzetközi ifjúsági bestseller könyvet magyar sztárok keltik életre a filmvásznon:
Mátray László, Demeter Villő, Zsurzs Kati, Rujder Vivien, Tenki Réka, Lovas Rozi, Mucsi Zoltán,
Hárs Bonca, Kövécs Barnabás, Qian Zita mellett Gryllus Dorka, Simon Kornél, Wolf Kati, Gubik
Petra és Stefanovics Angéla és Szabados Ági is szerepel a filmben. Közönségkedvenc zenészek is
megjelennek a vásznon, így Szabó Balázs és a Bagossy Brothers Company is.
A film főszereplője Nina (Demeter Villő), aki még csak 12 éves, de már tudja, hogy író akar lenni,
méghozzá híres író! A gond csak az, hogy öccse (Hárs Bonca) halálra unja a fejből mondott esti
meséit. Nina a szomszédban élő híres írónőhöz (Zsurzs Kati) fordul iránymutatásért. Eközben
édesapja (Mátray László) életébe – a hosszú gyász után először – egy komoly szerelem (Rujder
Vivien) lép be. Nina igazi regénye ekkor veszi kezdetét. Kutatni kezd édesanyja (Lovas Rozi)
emléke után, és hirtelen azon kapja magát, hogy élete egy fordulatokkal teli könyvvé válik,
melyben minden barát és családtag egy-egy szereplő. Vajon az írás ereje segít feldolgozni a
veszteségeket és megnyitni Nina szívét egy új családtag, valamint az első szerelem (Kövécs
Barnabás) felé?

Lakos Nóra alkotása közel két évtizedes űr után egy igazán szívmelengető magyar családi
mozifilmmel vállal szerepet a gyerekek vizuális nevelésében. A film a nemzetközi közönség előtt
már bizonyított: a legészakibb A-kategóriás filmfesztiválon a Tallinn Black Nights-on a legjobb
filmnek járó díjjal jutalmazták, a fiatal közönségnek szóló filmek versenyében a film
főszereplője, Demeter Villő pedig a nagy múltú Ale Kino! fesztivál Ale Debut!, a legjobb fiatal
európai tehetségnek járó díjjal tért haza Lengyelországból.

A film a Nemzeti Filmintézet első zöldprodukciója, így számos zöld vállalást teljesít. Már a
produceri stratégiában fontos szempont volt a karbonlábnyom csökkentése, a társadalmi és
környezeti fenntarthatóság szem előtt tartása. Ez a misszió a forgatási és gyártási
folyamatokban is vezérelv volt, minden alkalommal eredeti helyszíneken forgatott a stáb,
környezetbarát eszköztárral dolgoztak, valamint a logisztikai folyamatoknál is zero waste
szempontok érvényesültek. A Véletlenül véletlenül írtam egy könyvet úttörő módon az első
hazai zöld szemléletű film.

A film számos ügyben vállal társadalmi felelősséget, érzékeny, tabudöntögető témáival
többrétegű történetet mesél el: szól a mindenki számára ismerős gyerekek és kiskamaszok
életét jellemző testvércivódásról, az első szerelemről, a szülő-gyerek konfliktusokról,
ugyanakkor a filmben megjelenik a mozaikcsalád, az egyszülős modell és az is, hogy a gyerekek
hogyan találhatják meg szívükben egy új családtag helyét. Mintát és eszközt ad a veszteség-, a
hiány-, a gyászfeldolgozás, valamint az elfogadás kapcsán. Kulcstémája az írás megjelenítése
mint a nehézségek feldolgozásának eszköze. Az impact kommunikációnak köszönhetően
szakmai partnerek segítségével olyan nézőkhöz is eljuthat a film, akiknek kapaszkodót nyújthat,
segíthet.

A film alkotói különleges vetítéseket szerveznek, amelyekhez különböző workshopok,
beszélgetések társulnak irodalom- és meseterápiás, vagy épp veszteség-feldolgozással
foglalkozó szakértők bevonásával, az érintetteknek és a nagyközönségnek egyaránt. 
Az alkotók egy Dallos Bogi ajánlásával készült, digitális Boldogságtervezővel lepik meg a
közönséget.

Azok a nézők, akik jegyet váltanak 2025 legszerethetőbb családi filmjére, egyedi,
online letölthető évtervezőt kapnak ajándékba, melyben játékos, írásos feladatok
segítségével tervezhetik meg az új évüket és a boldogságukat. A Boldogságtervező a mozijegyek
sorszámával igényelhető a www.eletedmozija.hu/veletlenulfilm oldalon.

Az érdeklődők a január 16-i premier után országszerte közönségtalálkozókkal kísért vetítéseken
vehetnek részt, melyekre a film alkotói és szereplői izgalmas kulisszatitkokkal készülnek: január
17-én Zsurzs Kati és Lakos Nóra rendező beszélgetnek a szentendrei P’Art Moziban, 18-án a
nézők a főszereplő Demeter Villővel és Rujder Viviennel találkozhatnak az Alleeban. A Véletlenül
írtam egy könyvet filmben több hazai előadó dalai is felcsendülnek, köztük a Bagossy Brothers
Company számai, sőt a zenekar tagjai szereplőként is feltűnnek a filmben: ők január 23-án az
Uránia Nemzeti Filmszínházban várják a rajongókat egy közönségtalálkozón. A film egyedi
látványvilága Szurdi Juci látványtervező munkája, aki január 23-án a győri Rómer Házban mesél
a Véletlenül írtam egy könyvet világának megalkotásáról.

A Véletlenül írtam egy könyvet című családi film írója és rendezője Lakos Nóra, producerei a
CURTIZ-t és a Magasságok és mélységeket is jegyző Sümeghy Claudia és Topolánszky Tamás
Yvan, valamint Lakos Nóra, holland koproducerei Maaike Neve és Joram Willink. A filmet, mely a
Nemzeti Filmintézet első zöldprodukciója, a Nederlands Filmfonds és az Eurimages
támogatásával, a JUNO11 Pictures és a holland BIND koprodukciójában, a JUNO11 Distribution
valamint az Emberi Jogi és Kulturális Alapítvány mutatja be. Az alkotás line producere Tarr
Erika, operatőre Reich Dániel, látványtervezője Szurdi Juci, jelmeztervezője Lányi Fruzsina,
kreatív animációs rendezője Bátory Péter, zeneszerzői pedig Jacob Meijer és Alexander Reumers.
A film a premier előtti vetítéseket követően 2025. január 16-án érkezik országszerte a hazai
mozikba.

A családi film trailere az elmúlt héten két nagy presztízsű nemzetközi díjat is bezsebelt: az A-kategóriás
tallinni filmfesztivál elismerése után a napokban nyerte el a 42. Ale Kino lengyel Gyerek- és
Ifjúsági Filmfesztivál „legjobb fiatal európai tehetség” díját a főszereplő, Demeter Villő.
A filmhez most megérkezett a Doraya Bouandel (Robbit Creative) által vágott előzetes is,
melyben a sztárszereplők mellett olyan ikonikus helyszínek is feltűnnek, mint a Napraforgó
utcai kísérleti lakótelep, a Lupa-sziget vagy a margitszigeti Kristály Színtér. A trailerben
visszaköszön a film egyedi látványvilága is, mely a Bauhaus stílusából merít, és felcsendül
benne a Bagossy Brothers Company Olyan ő című dala is.

Tartalom: Nina (Demeter Villő) még csak 12 éves, de már tudja, hogy író akar lenni, méghozzá híres
író! A gond csak az, hogy öccse (Hárs Bonca) halálra unja a fejből mondott esti meséit. Nina
a szomszédban élő híres írónőhöz (Zsurzs Kati) fordul iránymutatásért. Eközben édesapja
(Mátray László) életébe – a hosszú gyászt követően először – egy komoly szerelem (Rujder
Vivien) lép be. Nina igazi regénye ekkor veszi kezdetét. Kutatni kezd édesanyja (Lovas Rozi)
emléke után, és hirtelen azon kapja magát, hogy élete egy fordulatokkal teli könyvvé válik,
melyben minden barát és családtag egy-egy szereplő. Vajon az írás ereje segít feldolgozni a
veszteségeket, és megnyitni Nina szívét egy új családtag, valamint az első szerelem (Kövécs
Barnabás) felé?

Lakos Nóra Véletlenül írtam egy könyvet című alkotása közel két évtizedes űr után egy
igazán szívmelengető magyar családi mozifilmmel vállal szerepet a gyerekek vizuális
nevelésében. Az alkotók célja volt az is, hogy a kisebbek és a nagyobbak egyaránt moziban, szélesvásznon találkozzanak a családokon belül több generációt is érintő, érzékeny
témákkal. A felnövéstörténet ugyanis olyan, tabunak számító kérdésekhez nyúl, mint a
mozaikcsalád, az első szerelem, a nővé válás és a veszteségeink feldolgozása az írás
csodálatos erejével. Mindezt olyan humoros és szerethető módon teszi, hogy valóban az
egész család számára nyújt kapcsolódási pontokat és kapaszkodókat. 

 Előzetes

A filmmel kapcsolatos híreket a közösségi média oldalain lehet követni:
www.facebook.com/veletlenulfilm
www.instagram.com/veletlenulfilm/
www.eletedmozija.hu/

Mark Twain ikonikus története musicalként kel életre a Magyar Színház színpadán. 
2024. december 6-án debütál a Magyar Színház színpadán az évad legjobban várt
ősbemutatója, a Koldus és királyfi, amelyben az ikonikus történet
Tolcsvay László és Müller Péter Sziámi páratlan musicaladaptációjában nyeri el új
formáját.

"A történetben az az izgalmas, hogyha kimegyünk az utcára, akkor bizony azt látjuk,
hiába élünk a 21. században, ez örök problémája az emberiségnek. Ez a kettős helyzet, hogy
vannak emberek, akik saját hibájukon kívül rossz helyzetbe kerülnek, és vannak emberek,
akik saját hibájukon kívül jó helyzetbe kerülnek.” – nyilatkozta Tolcsvay László a darab
kapcsán az egyedülálló sajtótájékoztatón.

A különleges zenei világ, lenyűgöző látvány és felejthetetlen történet garantálja, hogy minden
korosztály számára meghatározó színházi élményt nyújtson, Nagy Viktor rendezésében.
„Amikor esküt tesz Edward király, megígéri, hogy naggyá teszi Angliát, nagyobbá, mint
valaha, és 500 év múlva – ami most van – az egész földgolyó angolul fog beszélni. Ekkor a
nép bekiabál mai, a saját gyerekeim által is használt angol üdvrivalgásokat: lol, epic. …Ez ad
egy játékot a dalszövegeknek is. Mert a király beletanul a pórnép nyelvébe, a koldus pedig
elsajátítja az udvari nyelvet…” – mondta Müller Péter Sziámi.

A két főszereplőt, Tom Cantyt és Edward trónörököst Ember Márk és Fülöp Kristóf
alakítják. Egy véletlen találkozás során a két fiú helyet cserél, ami mindkettőjük életét
gyökeresen megváltoztatja, és drámai utazásra invitálja őket az igazságosság, a hatalom és az
emberség valódi értékeinek keresésében.

Mészáros Árpád Zsolt két apafigura – VIII. Henrik és John Canty – szerepében brillírozik,
megmutatva a hatalom és a nyomor ellentétes arcait.
„Két teljesen más karaktert kell megformálnom, ami baromi nehéz, de pont ettől izgalmas.
Nekem ez jutalomjáték, egy színészi ajándék. Úgy vagyok vele, hogy én nem egy állami
kitüntetést kaptam, hanem ezt: egy olyan feladatot, amire nagyon büszke leszek.
John Canty, a koldus apja, egy fröcsögő, röfögő, agresszív gazember, aki a túlélésért küzd
London utcáin. A fiát lopásra és koldulásra neveli, hogy elkerülje a Towerbe kerülést. Egy
szakadt, savanyú humorú figura, aki lehet, hogy megérdemli a sorsát, de nem minden
földönfutó tehet arról, ahol van. Ezzel szemben ott van VIII. Henrik, egy erőskezű, de jólelkű
uralkodó, aki egyedül neveli fiát, mert az édesanya belehalt a szülésbe. Bár betegeskedik,
mégis friss gondolkodású, és az utolsó napjaiban is azon dolgozik, hogy fiát méltó
uralkodóként ültesse a trónra.” – mesélt karaktereiről Mészáros Árpád Zsolt.

A produkció előzetes ízelítőjét a Magyar Színház egy látványos sajtótájékoztató keretében
mutatta be. A résztvevők nemcsak a mű lenyűgöző díszleteibe és jelmezeibe pillanthattak be,
hanem ízelítőt kaphattak a musical kiemelkedő dalaiból is, olyan tehetséges művészek
előadásában, mint Ember Márk, Mészáros Árpád Zsolt és Fülöp Kristóf.

A Koldus és királyfi musical premierjére 2024. december 6-án kerül sor a Magyar Színház
nagyszínpadán.
Szereplők:
Mészáros Árpád Zsolt, Ember Márk, Fülöp Kristóf, Jenes Kitti, Trokán Anna,
Haumann Máté, Molnár Janka, Lőrincz Nikol, Murvai Márton, Rancsó Dezső,
Pavletits Béla, Barsi Márton, Varga Fekete Kinga
Jegyek már elérhetők a színház weboldalán és jegypénztárában.

Ízeltő a dalokból:
https://www.youtube.com/watch?v=k8jAmxbCfZo
https://www.youtube.com/watch?v=iVTMdPOWnB0&list=PLWsxFyBrftbisX8D0EE1DioR
UnDapPUaf
https://www.youtube.com/watch?v=upB4D74yW9k&list=PLWsxFyBrftbisX8D0EE1DioRU
nDapPUaf&index=4

Cseh Tamás és Bereményi Géza munkásságát felölelő zenés
esttel készül a Thália Színház – Érkezik a Fehér Babák!

Zenés produkcióval bővül a Thália Színház repertoárja 2025 januárjában: érkezik a Fehér
Babák, egy élőzenekar által kísért színházi est Cseh Tamás zeneszerző és Bereményi Géza költő
dalaival. A darab Görög László rendezésében, Rakonczai Viktor zenei vezetésével, valamint a
teátrum számos színészének előadásában kerül színre.
2025. január 22-én debütál a nagyközönség előtt a Thália Színház nagyszabású zenés estje, a Fehér
Babák. Az előzenére és vetítésre épülő produkcióban korábban soha nem látott felvételek jelennek
meg, így az előadás azon nézők számára is újat nyújt majd, akik egyébként minden részletét ismerik
Cseh Tamás és Bereményi Géza munkásságának.

Görög László, a Thália Színház társulatának tagja és a Fehér Babák rendezője a következőképpen
nyilatkozott az új darabról:
„Nem az a célunk, hogy életművet építsünk, hanem, hogy a valódi szerzőpárost mutassuk be a
színpadon, akiknek a dalain nem fogott az idő. Nem lesznek direkt utalások vagy kikacsintások a
jelenre, mert aki figyel, annak úgyis az érzelem és a társadalmi üzenet jelenti majd a lényeget, illetve
az a furcsa, fanyar humor, amellyel Bereményi Géza és Cseh Tamás szemlélték a világot. Bár egyikük
már nincs közöttünk, a munkásságuk továbbra is érvényes és élő marad.”
Görög László elmondása szerint azért tartja remek lehetőségnek a produkciót, mert annak expresszív
tálalása és sűrűsége az olyan fiatal nézőket is megragadja majd, akik már napjaink ritmusában élnek. A
Fehér Babák által azok is közelebb kerülhetnek Cseh Tamás és Bereményi Géza munkásságához, akik
nem találkoztak vele korábban, akik viszont ismerik, újra hallhatják őket egy páratlan színházi élmény
keretei között.

A produkciót az élőzene mellett a korábban soha nem látott felvételek speciális LED-falakon való
megjelenítése teszi majd különlegessé. Görög László kiemelte, hogy ennek összeállítása külön
odafigyelést igénylő feladat, a darab alkotói így mindent megtesznek, hogy az idő szűkössége miatt
maximálisan kihasználjanak minden rendelkezésükre álló próbaalkalmat. A feszített tempótól
függetlenül az előadás előkészületei pozitív hangulatban telnek, ez pedig nagyban köszönhető az
előadás zenei vezetője, Rakonczai Viktor hozzáértő útmutatásának is.
László azt is elárulta, hogy a Fehér Babák célja eltér az általános zenei estektől:
„Mi a Fehér Babák által inkább egy erős képet szeretnénk mutatni arról, milyen, amikor a Thália
Színház társulatának egy része összeáll, és közösséget alkotva együtt énekel. Mert a művészek, ha
külön-külön dalokat adnak is elő, társulatként lesznek jelen a színpadon. Bízom benne, hogy ők is
ugyanilyen lelkesedéssel és szeretettel viszonyulnak majd a projekthez, és ez egy felejthetetlen utazás
lesz mindannyiunk számára.”

Premier: 2025. január 22.
Előadók: Czakó Julianna, Gubás Gabi, Hevesi László, Jámbor Nándor, Katona Péter Dániel, Molnár
Piroska, Szabó Győző, Udvarias Anna, Vida Péter, Zayzon Zsolt.
Rendező: Görög László, zenei vezető: Rakonczai Viktor.

Korábbi kedvenc tér vissza a Thália Színházba – érkezik a Romantikus komédia!

Az október 21-i olvasópróbával elindultak a Thália Színház legújabb nagyszínpadi
bemutatója, a Romantikus komédia próbái. A darab a Visszatérések Évadának
keresztelt 2024/25-ös évadnak eleget téve tökéletesen illeszkedik a repertoárba: a
szakmájukban zseniális, a magánéletük terén azonban állandóan rosszul időzítő
írópáros történetét láthatta már a közönség a teátrum Nagyszínpadán, akkor Szervét
Tibor főszereplésével, aki most a rendezői székből követi majd a munkafolyamatokat.

Klasszikus szórakozást tartogat a romantikus műfaj kedvelőinek a téli színházi szezon:
december 7-én érkezik a Romantikus komédia a Thália Színház Nagyszínpadára, amely
magában hordozza majd mindazt a nosztalgikus hangulatot, amit a régi „romkomoktól”
várunk. A darab címe egyben a műfaját is takarja: a romantikáról fog szólni, szerethető
karakterekkel, némi bonyodalommal, mindez pedig vicces formában.
Mit tesz két szerelmes, ha akkor ismerkednek meg, amikor az egyik éppen házasodik? Azt,
amit minden érett felnőtt tenne: a vágyukat évekig elnyomják, szigorúan munkakapcsolatban
maradnak, és elfelejtik, hogy az élet bizony nagyon rövid...

Bernard Slade Romantikus komédia című darabja egy sikeres drámaíró, Jason Carmichael és a
kezdő írónő, Phoebe Craddock kapcsolatát követi nyomon; a két főszereplő között barátság,
vonzalom és szerelem bontakozik ki a közös munka során. Hiába ismerik azonban a szerelmet
papíron, a valóságban hosszú évek múltán sem tudnak kiigazodni rajta.
A szóban forgó írópárost Zayzon Zsolt és Sóvári-Fehér Anna alakítják, akik Udvarias
Annával, Mózes Andrással, Gubás Gabival és Tóth Eszterrel kiegészülve alkotják majd a
Romantikus komédia színészgárdáját. A szereposztás kialakulásáról Szervét Tibor, a darab
rendezője így nyilatkozott:
„A szereposztás mindig a rendező és a színház vezetőségének egyfajta konszenzusos döntése.
Tőlem azt kérték, hogy opciókat ajánljak; érzékeny és bonyolult folyamat egy évad
megtervezése, pláne egy ilyen nagy színházban, így nem kockáztathatjuk meg, hogy az utolsó
pillanatban felboruljon a műsor, csak mert ragaszkodom egy bizonyos színészhez. Úgyhogy én
ajánlottam opciókat, ők pedig ezt a felállást találták optimálisnak belőle. Természetesen
vannak életkori, illetve szerepformabeli paraméterek, de arra a kérdésre, miért Zayzon 
Zsoltra, Sóvári-Fehér Annára, Mózes Andrásra, Udvarias Annára, Gubás Gabira és Tóth
Eszterre esett a választás, a rövid válasz az, hogy ők látszanak a legalkalmasabbnak az adott
szerepre.”

A Romantikus komédiát már láthatta korábban a Thália Színház közönsége: tizenöt évvel
ezelőtt Bálint András rendezésében futott a darab, amelyben akkor Szervét Tibor alakította a
főszereplő írót, Jasont. Tibor elmondása szerint hosszasan foglalkozott a szövegkönyvvel,
hogy a dialógusok frissek és életszerűek, a történet fordulatai pedig viccesek és érdekesek
legyenek.
„Igyekszünk a jeleneteket úgy hangolni, hogy a lírai pillanatok mellett, amelyből van benne
remélhetőleg pont elég, meg tudjunk ágyazni a jellegzetes vígjátéki humornak is. Mindössze
egyszer lesz lehetőségünk hitelesnek és viccesnek lenni; nem szabad az együttérzéssel
apellálnunk, meg kell szereznünk azt a nézőtől, sőt a szeretetét és a drukkolását is, mindezt
pedig mulatságos formában kell tennünk.”
A Romantikus komédia Szervét Tibor rendezésében, Vajda Miklós fordításában kerül színre.
A díszletért Túri Erzsébet, a jelmezekért Füzér Anni felel.
Szereplők: Zayzon Zsolt, Sóvári-Fehér Anna, Mózes András, Udvarias Anna, Gubás Gabi,
Tóth Eszter

 JEGYVÁSÁRLÁS

A modern orvostudomány felkent papjai a gyógyszergyárak kutatóorvosai

December 6-án mutatja be a budapesti Centrál Színház a kiemelkedő tehetségű kortárs angol drámaíró, Lucy Prebble 2012-ben a legjobb drámának járó kritikusok díjával elismert Mellékhatás című darabját. Connie és Tristan, egy új antidepresszáns fiatal tesztalanyai keresik a választ az égető kérdésre, vajon egymás iránti érzelmeik természetes vonzódásból erednek vagy a gyógyszer korbácsolja fel őket? Mit tehet értünk az orvostudomány, és hol vannak a beavatkozás határai? A lebilincselően izgalmas és elgondolkodtató darab a tudományos objektivitást állítja szembe a szív rejtelmeivel, a száraz adatokat érzelmeink kiismerhetetlenségével. Horgas Ádám rendezésében Botos Évát, Fehér Tibort, valamint két remek vendégművészt, Gáspárfalvi Dorkát és Mertz Tibort láthatjuk majd a színpadon.

„A gyógyszeripar kihasználja a lustaságunkat, restségünket és gyávaságunkat, hogy nem merünk igazán szembenézni a problémáinkkal, hanem a szőnyeg alá söpörjük őket. Ha nehézségünk adódik, rögtön rohanunk az orvoshoz, gyógyszerekkel és táplálékkiegészítőkkel tömjük magunkat, melyek adott esetben további tüneteket okozhatnak, és közben a saját lelki problémánkból sem oldottunk meg semmit. Ezt a folyamatot fordítva kéne végezni. Szerintem erről szól ez az előadás, mely nagyon mélyre ás, miközben humora és könnyedsége is van” – hangsúlyozza a budapesti Centrál Színház friss premierje, a Mellékhatás egyik főszereplője, Botos Éva. „A szeretet a legerősebb gyógyszer” – tette hozzá Fehér Tibor.

Connie (Gáspárfalvi Dorka) és Tristan (Fehér Tibor) arra vállalkoznak, hogy némi díjazás fejében részt vesznek egy antidepresszáns tesztelésében. Már az első napokban izzik közöttük a levegő, de gyötri őket a kétely, hogy bontakozó szerelmük valódi vonzalom-e vagy csak a kísérleti pirula mellékhatása. Az sem ismert, hogy melyikük kap esetleg placebót és melyikük valódi gyógyszert.

A helyzetet bonyolítja, hogy a vizsgálatot a zárkózott és labilis pszichiáternő, Lorna James (Botos Éva) vezeti, aki nem hiszi, hogy a depresszió pusztán tablettákkal gyógyítható lenne. Főnöke, Toby (Mertz Tibor) viszont azt vallja, hogy minden kémiai folyamatok eredménye bennünk, és a megfelelő összetételű gyógyszerrel minden gyógyítható. Míg Lorna a két fiatal heves érzelmeiben inkább az összeomlás veszélyétől tart, addig Toby e nem vár eredménytől nagy anyagi hasznot remél.

„Toby szerepe érzelmileg és intellektuálisan is izgalmas feladat. Pályafutásom egyik emlékezetes munkája lehet. Ami viszont az igazi kihívást jelenti, az a standup. Nagyon élvezem, hogy életem során először játszom face to face a közönséggel.” – mondta Mertz Tibor.

„Izgatottan várom, hogy játszhassuk ezt a darabot, mert amellett, hogy szerintem egy igazán szép történet, ahogy két teljesen más környezetből és élethelyzetből érkező fiatal egymásra talál, fontos témát is boncolgat a mentális betegségek és azok kezelése kapcsán.” – nyilatkozta Gáspárfalvi Dorka.

“A Mellékhatás története egy felkavaró vitaindító arról, hogy az egészségügy mennyire veszítette el a legősibb segítségnyújtás gesztusát. A gyógyszeripari kísérletek szélsőséges szituációi nem csak a morált, hanem a szenvedélyes szerelmet is próbára teszik.” – tette hozzá a darab rendezője, Horgas Ádám, aki egyben az előadás látványtervezője is.

A 43 éves Lucy Prebble a kortárs angol drámairodalom kiemelkedő alakja. Számos elismeréssel méltatták: három Primetime Emmy-díjat kapott, jelölték BAFTA-díjra, valamint két Laurence Olivier-díjra. Prebble a The Sugar Syndrome  című darabjával debütált 2003-ban, amiért megkapta a a legígéretesebb drámaírónak járó George Devine-díjat. A Mellékhatás (The Effect) című darabját 2012-ben hatalmas sikerrel mutatta be a Londoni Nemzeti Színház, és még abban az évben megnyerte a legjobb drámának járó kritikusok díját. A darab frissített formában 2023-ban a londoni Lyttelton Színházban újra bemutatták, idén pedig a New York-i The Shed tűzte műsorára.

 Mellékhatás

Díjnyertes filmek premier előtt az Európai Art Mozi Napon - November 17-én ismét érkezik az Európai Art Mozi Nap, amely idén kilencedik alkalommal irányítja a figyelmet az európai filmművészet sokszínűségére és a művészmozik, mint kulturális és közösségi terek szerepére. A hazai programkínálatban a legnevesebb fesztiválok - Cannes, Berlin, Velence – versenyfilmjei mellett egy új magyar film és egy animációs
klasszikus is szerepel.

„Európa újra mozizni megy!” – Kilencedik alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb
összeurópai filmünnepet, amelyet 40 ország több mint hétszáz art mozijában tartanak egy időben,
november 17-én, vasárnap. Az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége (CICAE) és az Europa Cinemas
hálózat kezdeményezésére elindított, határokon átívelő vetítéssorozathoz hagyományosan a magyar
art mozik is csatlakoznak, az Art-Mozi Egyesület szervezésében országszerte 30 helyszínen, több
mint száz vetítést tartanak az esemény égisze alatt.

Az Európai Art Mozi Nap 

A résztvevő filmszínházak – 8 budapesti és 22 vidéki art mozi – ezen napon egyedi filmkínálattal
várják a közönséget, lehetőséget nyújtva a nézőknek, hogy akár hetekkel vagy hónapokkal az
országos premier előtt láthassák a kiválasztott alkotásokat. A hazai art film forgalmazóknak
köszönhetően a sokszínű filmkínálatban a német misztikus sci-fi-thrillertől az olasz háborús
drámán, francia fantasyn és spanyol vígjátékon át a svéd-magyar természetfilmig izgalmas új
európai koprodukciók szerepelnek, emellett egy digitálisan felújított animációs klasszikus és egy új
magyar romantikus vígjáték is bemutatkozik.

A filmkülönlegességek sorát Az univerzum elmélete című német-osztrák-svájci koprodukcióban
készült film nyitja, egy szürrealista, film noir-ba hajló, „kvantummechanikus thriller” fekete-
fehérben, amelyet Velencében Arany Oroszlánra jelöltek. Premier előtt látható a Comandante – A
parancsnok című, valós események alapján készült olasz háborús dráma, amelyet a Velencében a
Legjobb díszlet díjával ismertek el. A történet főhőse egy tengeralattjáró kapitánya, aki a
parancsnak ellenszegülve kimenti az óceán közepéről egy elsüllyesztett hajó biztos halálra ítélt
legénységét. Premierhétvégén debütál az Oscar díjas A nagy szépség rendezője, Paolo Sorrentino új
filmje, az Arany Pálmára jelölt Parthenope – Nápoly szépe. Az alkotás igazi szerelmes levél
szülővárosának, a megbabonázóan gyönyörű és sokszínű Nápolynak, miközben, ahogy azt tőle
megszokhattuk, az élet nagy kérdéseire keresi a választ.

Látható lesz a Terápia alatt című díjnyertes spanyol dramedy, amely egy rendhagyó
csoportterápiájáról szól: három pár találkozik az ülésen, ám a pszichológus nincs jelen, csak néhány
borítékot hagyott számukra instrukciókkal. A Lengyel Filmfesztivál fődíjára jelölt Mindörökké
Brigitte Bardot a kommunista Lengyelországban játszódó sajátos filmszatíra, amiben valóság
keveredik a képzelettel. Premier előtt kerül műsorra a Berlinben Arany Medve-díjra jelölt német
életrajzi dráma, a Szeretettel: a ti Hildétek. A negyvenes évek Berlinjében játszódó film
főszereplője, a visszahúzódó Hilde egy ellenálló csoportban találja meg a helyét, ám egy felhőtlenül
boldog nyár után a Gestapo letartóztatja a csoport tagjait, köztük a gyermeket váró Hildét.
Különleges színfolt A kedvenc sütim címmel érkező iráni-francia-svéd-német vígjáték-dráma,
amelynek főhőse, a hetvenéves, de lélekben még mindig fiatal Mahin magányos életet él
Teheránban. Egy nap azonban elhatározza, hogy kézbe veszi saját sorsát, és feleleveníti szerelmi
életét...A film a Berlinale versenyprogramjában mutatkozott be, itt az ökumenikus zsűri díját és a
FIPRESCI-díjat is megnyerte.

Az Európai Art Mozi Napon, premier előtt debütál a Futni mentem, Herendi Gábor (Kincsem,
Valami Amerika, Toxikoma) új romantikus vígjátéka, a Nemzet Színészének választott, Kossuth-
díjas Udvaros Dorottyával a főszerepben.

A hazai vonatkozású filmek sorát a jelenleg Svédországban élő Török Zoltán, a nagy sikerű Vadlovak – Hortobágyi mese és a Vad Magyarország alkotójának új természetfilmje folytatja. A változó vadon – Az én Északom amellett, hogy bemutatja a skandináv ország élővilágát a fókáktól a jávorszarvasokig, kivételes szépségű
felvételekkel hívja fel a figyelmet a természet szeretetére és védelmére.

A kínálat része hagyományosan a fiatalabb korosztálynak szóló, családi film is. Idén ezt két alkotás,
a Bambi – Élet az erdőben című francia családi kalandfilm - Felix Salten azonos című könyvének
élőszereplős filmadaptációja – és egy magyar-amerikai animációs klasszikus, a Hugó, a víziló
képviseli. Az 1975-ös, elbűvölően szürreális képsorokkal illusztrált animáció zenei betétjeit olyan
legendák éneklik, mint Kovács Kati, Kútvölgyi Erzsébet és Máté Péter. A klasszikust digitálisan
felújítva, 4K minőségben vetítik, az animáció restaurálása a Library of Congress és a Nemzeti
Filmintézet együttműködésében valósult meg.

A hazai programsorozat az Art-Mozi Egyesület szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap és a
Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg. A 9. Európai Art Mozi Nap részletes
magyarországi programja és az egyes filmek vetítési időpontjai az  www.artmoziegyesulet.hu
 oldalon olvashatók. 

A Magyar Színház örömmel jelenti be, hogy Reviczky Gábor a Nemzet Művésze címmel
kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes
tagja, társulati tagként újra színpadra lép a Magyar Színházban.
A Hegedűs Gyula-emlékgyűrűvel, Ajtay Andor- és Ruttkai Éva-emlékdíjjal elismert Reviczky
Gábor Simon Péter karmester és zeneszerző szerepében tűnik fel a Dés László – Nemes István
– Böhm György – Korcsmáros György – Horváth Péter által jegyzett világhírű musicalben,                                                    a 200. előadáshoz közelítő Valahol Európában című darabban.
Az Arany Medál és Tolnay Klári-díjas Reviczky Gábor neve az évek során szorosan
összefonódott a Magyar Színházzal, hiszen a Valahol Európában – amely eddig közel 200
előadást megélt és évek óta közönségkedvenc – eredetileg is vele került színpadra Nagy
Viktor rendezésében. Simon Péter karmester ikonikus dalai általa csendültek fel először a
színház színpadán.

Valahol Európában

Ez egy sötét történet, hisz mindkét felvonása halállal végződik, mégis ott van benne a jó, a
katarzis felemelő érzése, mert a zene feloldja a konfliktusokat, és enyhíti a fájdalmat –
mondja Nagy Viktor rendező. „Az én olvasatomban Simon Péter, a karmester Don Quijote-
szerű figura, aki önfeláldozó tettével hívja fel a figyelmet az elembertelenedő, kizökkent
világra, és hozza el a megváltást védencei számára. Rendezői ars poeticám szerint nem a
történelem átírt és újraértelmezett lapjai az érdekesek, hanem az, hogyan képesek az emberek
átélni mindezt. Az emberséget keresem a történetekben."

Történet: 
„Milliónyi éhes gyerek bitangol Európa-szerte. Nincs mit enniük, nincs hol aludniuk. Nem
tudnak írni, olvasni, nem tudják, mi a zene, mi a szeretet. (…) Az otthonukat szétverte a
háború.”
A háború árnyékában felnövő gyerekek bandába verődve igyekeznek túlélni a borzalmakat.
Egy idős zenész, Simon Péter romos kastélyában lelnek menedékre, aki nem fosztogató
bűnözőket, hanem segítségre szoruló, otthonuktól megfosztott árva gyermekeket lát bennük.

Egy varázslatos történet hűségről, bátorságról, barátságról és emberségről az
embertelenségben. Radványi Géza és Balázs Béla azonos című filmje alapján készült a
világhírű musical, Dés László – Nemes István – Böhm György – Korcsmáros György –
Horváth Péter alkotásaként, Nagy Viktor rendezésében a Magyar Színház nagyszínpadán.
Reviczky Gábor először november 2-án, szombaton 19:00 órakor és november 3-án,
vasárnap 15:00 órakor lesz látható a Magyar Színház színpadán a Valahol Európában című
musicalben.

Reviczky Gábor kitüntetései:

 a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje
 Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (1984)
 Jászai Mari-díj (1986)
 Ajtay Andor-emlékdíj (1997)
 Alternatív Kossuth-díj (2007)
 Ruttkai Éva-emlékdíj (2009)
 Ajtay Andor-emlékdíj (2010)
 Arany Medál díj (2010)
 Hegedűs Gyula-emlékgyűrű (2010)
 Kossuth-díj (2012)
 Tolnay Klári-díj (2014)
 a Nemzet Művésze (2021)

Barátomhoz koncertszínház Arany János és Petőfi Sándor levelezése alapján, ősztől az Átrium műsorán

Arany János és Petőfi Sándor levelezése bensőséges baráti párbeszéd, amibe minden belefér. Magánélet, politika, pénz, közélet és persze a költészet megreformálásának nagyratörő víziói. Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, a Tükrös Zenekar és két tehetséges, fiatal színművész, Krasznai Vilmos és Liber Ágoston elevenítik meg a két ifjú költő életének talán legfontosabb két évét, a kettejük levelezéséből áradó, átütő humorral.

A költők egymáshoz írt verseire Ferenczi György készített zenét, míg a népdalokban fellelhető Petőfi-versek a Tükrös Zenekar muzsikájára szólalnak meg. Az előadást Liber Endre koncepciója alapján Hégli Dusan koreográfus, rendező és Enyedi Éva színésznő, dramaturg viszi színpadra.

“Olyan zenés színpadi produkciót szerettem volna létrehozni a levelezés alapján, amelyhez hasonló eddig még nem született. Ehhez adott volt a zenekarom, a Tükrös együttes, amely már több évtizede játszik falusi magyar népzenét. Ferenczi Györgyről és az 1-ső Pesti Rackákról pedig tudtam, hogy óriási szívvel és kiváló zenei felkészültséggel nyúlnak Petőfi verseihez. Arra gondoltam, hogy a népdallá vált verseit mi játsszuk majd, míg a levelezésben található, egymáshoz írt verseiket Ferenczi György zenésítse meg. Ezen a vonalon indultam el.”– Liber Endre, a darab ötletgazdája.

A Barátomhoz műfaja koncertszínház, a humorral átszőtt előadásban a paródia is megjelenik.

“Enyedi Éva ötlete alapján kortárs paródiák is bekerültek az előadásba. Ezeket a vetélytársak irigysége szülte, de némelyikük kétségkívül telitalálat. Egyébként talán az okozta számunkra a legnagyobb fejtörést, hogy a darab első kétharmada felhőtlenül szórakoztató legyen" - Liber Endre

Irodalomtanároknak és gimnazistáknak is jó szívvel ajánlják az alkotók a darabot. A zenei élmény, az előadás közvetlen hangvétele, a színészek életkora és személye, mind segíti a tizenévesek számára a befogadást. Krasznai Vilmos és Liber Ágoston idén végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, Novák Eszter és Selmeczi György zenés színész osztályában. A sors úgy hozta, hogy az itt Petőfit játszó Ágostont a napokban mozikba került Bolond Istók című filmben Arany Jánosként láthatjuk. Az Aranyt játszó Krasznai Vilmos pedig idén debütált rendezőként is, Cseh Tamás és Bereményi Géza Frontátvonulás c. előadásával, melyet nagy sikerrel játszanak a tavaszi bemutató óta. Mindkettejükkel találkozhatunk a Vígszínház zenés sikerdarabjaiban is.

A Barátomhoz koncertszínház ősbemutatójára a Müpában került sor 2023. decemberében, majd vidéki és erdélyi meghívások után 2024. november 22-től az újraindult Átriumban látható.

Szereplők:

Novemberben Oleanna a Centrál Színházban Szabó Kimmel Tamással és Hermányi Mariannal

A Pulitzer-díjas David Mamet drámájában szexuális zaklatással vádolja tanárát egy tanítványa

November 23-án Puskás Samu fordításában és rendezésében kerül a Centrál Színház színpadára a kérlelhetetlen tollú kortárs amerikai drámaíró, a Pulitzer-díjas és Oscar-jelölt David Mamet Oleanna című darabja.  Az áramütésszerű történet, melyben szexuális zaklatással vádolja tanárát egy tanítványa, áthidalhatatlan származási különbségekről és a nemek háborújáról szól. A szakmai mérföldkőhöz érkező tanár, a férfiak és nők közt épp újraíródó szabályrendszerhez kénytelen alkalmazkodni, vagy elveszíteni mindent, amiért eddig dolgozott. Carolt a színház új társulati tagja, A besúgó, illetve Az Árulók című sorozatokból ismert Hermányi Mariann játssza, a professzor bravúros alakítást kívánó szerepében pedig először lép a Centrál színpadára Szabó Kimmel Tamás.

John (Szabó Kimmel Tamás) sikeres egyetemi professzor és szerző. Egyik előadás után tanítványa, Carol (Hermányi Mariann) a segítségét kéri, mert rossz jegye nagyban befolyásolja továbbtanulási lehetőségeit. Carol hiába állítja, hogy a férfi tolmácsolásában rendre nem érti az órán elhangzottakat, John nem vállal felelősséget a lány sikertelen dolgozatáért. A beszélgetés végül vitába torkollik, majd Carol távozása után néhány nappal kiderül, hogy szexuális zaklatás vádjával feljelentette Johnt. Az áramütésszerű történet a kiváló professzor és fiatal tanítványának párharca, áthidalhatatlan származási különbségek háborúja.

„Ha itt a változás ideje, egy jól elmondott sztorinál nem kell jobb szikra. Mert mindig ott szabadul ki a szellem a palackból, mikor a sztori után beszélgetni kezdünk. Pár hangból pillanatok alatt lesz moraj és a tömeg jövőjéről a tömeg dönt. Az egyenjogúságról, ezen belül a társadalmi rétegek közt tátongó feneketlen szakadékról, meg a nemek harcáról írt darabot David Mamet. Iszonyatosan felbosszantott este, mikor először olvastam. Reggelre tudtam, hogy nagyon szeretem, nagyon fontos. Meg milyen más termőtalaja lehet a katarzisnak, mint az ekkora érzelmek, ekkora erkölcsi dilemmák. Igyekszem létrehozni egy olyan előadást, ami okítás helyett kérdez és hatásvadászat helyett az emberi hatás áldozatait láttatja. Mindnyájunknak jócskán van mit mondani ezekről a témákról, úgyhogy annyit szeretnék elérni, hogy mondjuk is. Egymásnak, bátran. Ez a gyökere a legnagyobb változásoknak.” – nyilatkozta az előadás fordítója és rendezője, Puskás Samu.

David Mamet forgatókönyvíró, rendező, író 1947-ben született Chicagóban. Pályafutását színészként és rendezőként kezdte, de aztán kedvet kapott az íráshoz. Három off-off-Brodaway darab szerzőjeként vált ismertté. Az 1984-es Glengarry Glen Rossért Pulitzer-díjat kapott. Sikerét nagyrészt szokatlan színpadi dialógusainak köszönheti: az ún. Mametspeak (Mametbeszéd) pattogó párbeszédekre és profán kifejezések használatára utal. Az Oleanna premierje 1992-ben volt, majd Mamet 1994-ben filmre vitte saját darabját. David Mamet filmes alkotóként is elismert. Ő írta többek között A postás mindig kétszer csenget, az Aki legyőzte Al Caponét és Az ítélet forgatókönyvét, utóbbiért 1982-ben Oscar-díjra jelölték.

Oleanna

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel – Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház. A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal. Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak. A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött. A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van.

Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Terveik és elképzeléseik szerint a Víg Szalon továbbra is a találkozások tere lesz, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal.

A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra.

A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Filmklub november 24-én és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket.

November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

Programok, jegyvásárlás

A hely részletes története
A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel
–Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.
A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza
rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által
szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a
lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel,
Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is
össze lehetett itt futni.
A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság
tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és
bridzsversenyeknek is helyet adtak.
A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is
tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar
kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi
szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató
Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen
kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti
Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A
helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti
díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra
a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből
a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló
pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította
fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere
eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak
találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori
kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók
díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami
tovább növeli a tér exkluzivitását. 
A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető
meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadások kerültek
megtartásra.