"A Nézőpontváltó^® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

2026. június 11-én tartottuk az évadzáró JuNYÁRi Pikniket, ahol Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi
Ház alapító-vezetője beszámolt a 2025/26-os évad kiemelt projektjeiről és büszkeségeinkről,
például a 7. Tantermi Színházi Szemle megszervezéséről, vagy a tandem - színházi alternatívák
rádióműsorról, amelyről Balázsy Panna, az adás műsorvezetője is ejtett pár szót.

Egy napüdvözlettel sor került a Jurányi napelemrendszer ünnepélyes átadására Stefanovics Angéla és a Magyar
Természetvédők Szövetségének képviselőinek közbenjárásával. Hetedik alkalommal adtuk át
a Staféta Közönségdíjat, illetve a Fidelio és a radiocafé nagy értékű felajánlásai is gazdára leltek a
közönségszavazás dobogósai között. Kihirdettük az 5. Mastercard Alkotótárs színházi pályázat
keretében a IX. TITÁNium Pályázat eredményét, illetve átadtuk a TITÁN-díjat.
Bemutattuk Schwechtje Mihály Poket kötetét, és felavattuk a Jurányi Ház Poket automatáját.
Végezetül megnyitottuk az OPINION - interaktív fotókiállítást a negatív kommentek súlyáról a
Jurányi udvarán.

Mielőtt átadásra kerültek volna a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Staféta
pályázat közönségdíjai, Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója osztotta meg gondolatait
a jubiláló Staféta pályázatról. A 2026. március 27. és június 1. között tartó
Staféta közönségszavazás során 805 szavazat érkezett a jelöltekre. A nézők ezúttal hét előadásra
adhatták le voksaikat. A Staféta közönségdíját, Cséffai Györgyi szobrászművész alkotását a legtöbb
szavazatot kapó DRIVE című előadás alkotói: Kelemen Kristóf és Török Tímea nyerték. A csapat a díj
mellett a Füge Produkció támogatói által 1 millió forintos produkciós támogatásban részesül, amit
egy a 2026/27-es évadban megvalósuló bemutatójához használhat fel. A Fidelio különdíját Rosznáky
Emma, lapigazgató, és Várhegyi András, főszerkesztő nyújtották át a második helyezettnek, Kenéz
Ágostonnak, a Ha már lúd… című családi színházi előadás rendezőjének. A közönségszavazás
harmadik helyezettjének, Fodor Orsolyának és Varsányi Péternek Szőke Tibor, a radiócafé
ügyvezetője adta át a különdíjat a Capitalism for Children című darabért.

A 2026/27-es évadban is folytatódik a TITÁNium - nemes a cél program a FÜGE koordinálásában, a
Mastercard Alkotótárs támogatásával és a befogadószínházak partneri együttműködésével. Az idei
évben meghívásos formában, az elmúlt évben olvasott pályázati anyagok alapján válogattak a
játszóhelyek a fiatal, 35 év alatti, pályájuk elején álló színházcsinálók megvalósításra váró projekt-
terveiből. A két sikeres projekt társításának célja, hogy a nyertesek még stabilabb és biztonságosabb
keretek között valósíthassák meg produkciójukat, hiszen a program szakmai tudást-mentorálást,
infrastruktúrát-próbatermet, anyagi forrást és játszóhelyet is biztosít majd számukra.
- A IX. TITÁNium és az 5. Mastercard Alkotótárs keretében a B32 Galéria és Kultúrtérben Tózsa
Mikolt katonadolog című előadása jöhet létre.
- A Jurányi Házban az idei évadban is gyakran megforduló Rákos Olivér Borbély Szilárd Nincstelenek
regényét adaptálja színpadra a Füge Produkció és a Budaörsi Latinovits Színház koprodukciójában. A
tavalyi pályázaton indult Bartos Ágnes self tape című munkája szintén a Jurányi Kamaratermében kap
helyet.

- A MU Színház Szauer Lilla fiatal alkotónak ad lehetőséget, aki a Villa Alberta (I.) című, korábban már
pályázott munkatervét valósítja meg. - A Szkéné Színház ismét csatlakozik a TITÁNium
programhoz: Hevesi Fanni mutatkozik be náluk a Küszöb című rendezésével.
- A Trafó Kortárs Művészetek Házában Sahin-Tóth Sára a Tüzes Angyal, Bódy Gábor utolsó, meg
nem valósított filmtervének színházi adaptációján dolgozik majd.
A TITÁNium-Mastercard Alkotótárs mentorprogramra 2026 őszén kerül sor, amin a fent említett
fiatal színházcsinálók, alkotók kapnak lehetőséget gyakorlati tudásuk elmélyítéséhez meghívott
szakemberek segítségével.
    A 4. Mastercard Alkotótárs és a VIII. TITÁNium Színházi Pályázat keretében 4 előadás kapott
támogatást 2025-ben. A jelenlévő nyertesek (Alja Branc az Irene Plaquetól, Horváth Panna, Lukács
Ádám és Sándor Júlia) a már megvalósult és ezután bemutatandó projektjeikről számoltak be a
közönség előtt.

    A blokk lezárásaként Kenéz Ágoston és Nyári Ádám, korábbi TITÁN-díjasok felkonferálták az
idei TITÁN-díj átadását. A nyereményt Geröly András adta át a Mastercard képviseletében Ferenczy-
Nagy Boglárkának és Gálhidy Gizellának a Liturgia című előadásért.
 
    Ahogy Rozgonyi-Kulcsár Viktória fogalmazott, egy régi vágy valósult meg azzal, hogy POKET
automatát avatott fel Vecsei H. Miklós a Jurányi Ház B épületében. A Pikniken bemutatásra került a
Jurányi Ház visszatérő szerző-rendezőjének, Schwechtje Mihálynak a négy drámáját tartalmazó
POKET kötet. A szerzőt Asztalos Emese, szerkesztő kérdezte.
    A Piknik zárásaként Brigitte Lanoire a Jurányi udvarán megnyitotta az OPINION interaktív
fotókiállítást a negatív kommentek súlyáról.
Tartsanak velünk a következő évadban is! Tartalmas feltöltődést kívánunk a nyárra!

Fotó: Dányi Viktória

Friss Oscar-díjastól a hónap (és a nyár) egyik legnagyobb filmjének épp felkapott fiatal arcáig terjed
az Újratervezés stábjának felhozatala, amit június végén a Pannónia Entertainment mutat be
hazánkban.

A 95 perces Újratervezés a tavalyi Sundance-en debütált, s bár az Oscar szezonra időzítették nagyobb
premierjét, a szerető kritikái ellenére túl kicsi függetlenként zárta a kampányt. Pedig két jól csengő
nagy név is akad Max Walker-Silverman második nagyjátékfilmjében: a többek között a Challengers-
ből és a Tőrbe ejtve sorozat legutóbbi epizódjából, a Kelj fel, halott emberből! ismert Josh O’Connor
(aki Steven Spielberg legújabb rendezésében is látható lesz) és az idei Oscaron a Fegyverekért a
legjobb női mellékszereplő szobrát megnyerő Amy Madigan. Az Újratervezést a hazai mozik magyar
felirattal június 25-étől mutatják be.
A visszahúzódó farmer, Dusty (Josh O’Connor) bozóttűz által veszíti el otthonát, így egy lakókocsis
közösségbe kényszerül, ahol szomszédjai hozzá hasonlóan szintén itt találtak menedéket. Muszáj
újraterveznie életét, ezért felveszi a kapcsolatot volt feleségével, Rubyvel (Meghann Fahy) és
kislányával Callie Rose-zal (Lily LaTorre), akivel talán most mélyül el leginkább az apa-lánya viszony
kiépítésében. Párosuk hamar a kemping többi lakója szívét is megdobogtatja, míg Ruby anyja, Bess
(Amy Madigan) próbál a lehető legjobb nagyi lenni a nehéz helyzetben, betegsége ellenére is. A
Colorado déli részén forgatott aranyos film jelenünkben megtörtént eseményekre épülve mesél el a
klasszikus westernek környezetben egy modern, mai cowboy sztorit az emberi kapcsolatokról, a
rugalmasságról és a veszteségről, hogy aztán a remény ígéretét hozza el mindenki számára.
A forgatókönyv gerincét az író-rendező személyes kötődésű élményei ihlették. A filmegyetem
befejezése után a forró coloradói nyár során folyamatosan hallotta az erdő-, és bozóttüzekről való
híradásokat, mikor egy nap a testvére hívta föl pánikolva, hogy épp nagymamájuknál van és
menekülniük kell, mert feléjük terjed az aktuális lángcsomó. Szerencsésen kijutottak, s egy éjszakán
át tartó vezetéssel megérkeztek az állam másik felébe, a családegyesülés apropója viszont sajnálatos
volt. A nagyit a barátok és a szomszédok minden szükségessel próbálták ellátni, Walker-Silvermanban
pedig megfogalmazódott filmötlete, amihez további inspiráció gyanánt elautókázott a hamuvá vált
telekre. Ez az utazás adta meg a mozi azon aspektusát, mely a természet és az ember kapcsolatát
fejtegeti. Semmiképp sem saját családi helyzetüket akarta megörökíteni, inkább a jelenség lényegét
megfogni egyéb, valós sorsokat beemelve a karakterek életébe, avagy egy katasztrófa utáni
katasztrófafilmet alkotni annak feldolgozásáról és hatásairól. Senki nem egy emberen alapszik, de
mindenki olyannak lett megalkotva, akiket akár gyerekkora óta ismerhetne a direktor, aki reméli, a
filmnézés után nagyobb hálával leszünk szeretteink és barátaink felé.
A mellékszereplők sorát erősíti a profi ökölvívóból lett színésznő, Kali Reis is, aki a függetlenfilmes
szakma legnagyobb díjátadóján jelölve lett alakításáért, míg Josh O’Connor két nagy kritikusi
csoportnál is kiérdemelte az év színésze különdíjat, ahol nem egy specifikus szerepet, hanem az adott
sztár egész éves összteljesítményét ismerik el. A forró nyári napok érzetét a hűvös mozitermekbe egy
megható apa-lánya történettel bevarázsoló Újratervezés tehát június végétől országszerte a
kiválasztott mozikban. Sok szeretettel várunk mindenkit!

Forgalmazó: Pannonia Entertainment Ltd.
Web: www.pannonia-entertainment.hu 

látványosan sikeres évadot zárt a Thália Színház

Egy színházi évad mindig történetekből épül fel. Vannak köztük könnyedebbek és
súlyosabbak, vannak, amelyek megnevettetnek, mások elgondolkodtatnak, és akadnak
olyanok is, amelyek még jóval a függöny legördülése után is velünk maradnak. A Thália
Színház 2025/2026-os Rejtélyek Évada valamennyi ilyen élményt magában hordozta. Az
évad végére pedig maga a színház is választ kapott arra a kérdésre, amely minden
kulturális intézmény számára a legfontosabb: sikerült-e valódi kapcsolatot teremteni a
közönséggel? A válasz egyértelmű igen.

A Rejtélyek Évada nem csupán tematikus keretet adott a Thália elmúlt hónapjainak, hanem
olyan közös gondolkodásra hívta a nézőket, amelyben minden előadás egy újabb nyom, egy
újabb kérdés, egy újabb megfejtésre váró történet volt. A közönség együtt nyomozott a
szereplőkkel, figyelte a jeleket, követte a szálakat, miközben estéről estére új emberi sorsok,
titkok és fordulatok bontakoztak ki a színpadon.
A napokban tartott évadzáró társulati ülésen ezért nem pusztán egy újabb szezon végére került
pont. Sokkal inkább egy olyan időszak eredményeit ünnepelte a társulat, amelynek során a
Thália Színház tovább erősítette helyét a magyar színházi élet meghatározó intézményei
között. Az elmúlt évek tudatos építkezése, következetes szakmai munkája és
közönségközpontú szemlélete ebben az évadban különösen látványos eredményeket hozott.
A siker természetesen nem egyetlen évad alatt születik meg. Kálomista Gábor ügyvezető
igazgató évadzáró beszédében erre a hosszú útra tekintett vissza. Mint fogalmazott, a Thália
Színház az elmúlt évek során elérte, hogy Magyarország vezető színházai között emlegessék.
Ez azonban nem egyetlen ember érdeme, hanem egy olyan közösségé, amely évek óta
ugyanazzal az elszántsággal dolgozik a közös célokért. Beszédében hangsúlyozta, hogy az
eredményekre méltán lehet büszke a társulat, ugyanakkor a munka korántsem ért véget. Egy
ilyen pozíciót megszerezni komoly teljesítmény, megtartani pedig még nagyobb felelősség.
Kiemelte azt is, hogy a Thália ma stabil alapokon áll, és olyan biztos hátteret tud nyújtani
művészeinek és munkatársainak, amelyre a jövőben is lehet építeni. A színház falain belül
azonban továbbra is ugyanaz az alapelv érvényesül, amely a sikerek mögött is áll: a
teljesítmény és a kemény munka. A Thália mindig is olyan hely volt, ahol az elfogadó, szabad
alkotói légkör és a szakmai munka minősége határozta meg a mindennapokat. Ez a szemlélet

pedig a jövőben sem változik. Ahogy fogalmazott, a színház továbbra is a nézőkért dolgozik,
közösen, ugyanazzal az elkötelezettséggel, amely az elmúlt évek eredményeit is megalapozta.
Hogy mindez a gyakorlatban mit jelent, azt talán a számok mutatják meg a legjobban.
Horváth Illés stratégiai igazgató évadzáró beszédében úgy fogalmazott: a társulat az elmúlt
évek legsikeresebb évadát zárhatta. A 2025/2026-os szezon során több, mint 420 előadást
játszottak, miközben több mint 130 ezer néző váltott jegyet a Thália produkcióira. Az évadot
közel 92 százalékos látogatottsággal zárta a színház, ami önmagában is figyelemre méltó
eredmény. A számok mögött azonban ennél jóval több rejlik. Egy olyan társulat munkája,
amelyben a színészek, rendezők, irodai, műszaki és háttérdolgozók közösen dolgoznak azért,
hogy este felgördülhessen a függöny. Horváth Illés hangsúlyozta: ezek az eredmények nem
jöhettek volna létre a teljes társulat alázata, elkötelezettsége és kitartó munkája nélkül.
Az évadzáró hagyományosan az elismerések ideje is. Ilyenkor a közönség és a társulat
egyaránt kifejezheti megbecsülését azok felé, akik különösen sokat tettek az évad sikeréért. A
társulat titkos szavazása alapján a 2025/2026-os évad Színművésznője díjat Udvarias Anna
vehette át, míg az évad Színművésze Jaskó Bálint lett. Mindketten a Thália meghatározó
művészei, akik az elmúlt évek során nemcsak tehetségükkel, hanem szakmai alázatukkal és
közösségi jelenlétükkel is kivívták kollégáik elismerését.
A közönség és a társulat döntése idén egy stabil ponton találkozott: Szabó Győző
személyében. A nézők őt választották az évad Közönségdíjas művészének, miközben a
társulat Az évad Alakítása díjjal ismerte el munkáját. Az elismerést a Tengeren című
előadásban nyújtott alakításáért kapta, amelyben Sharky szerepében emlékezetes és mély
emberi portrét rajzolt egy múltjával és saját démonaival küzdő férfiról. Kevés színészi
teljesítmény képes egyszerre ilyen erősen megszólítani a szakmát és a közönséget; Szabó
Győző idei sikere ezért különösen beszédes. A közönségdíjas előadás címet idén is az Alul
semmi nyerte el, mely láthatóan kizökkenthetetlen a közönségkedvenc pozícióból.
Az ünneplés azonban nemcsak a reflektorfényben álló művészekről szólt. A színház
közössége titkos szavazással döntött a Háttérdolgozó díjakról is, amelyek minden évben
azoknak a munkáját ismerik el, akik nélkül az előadások létre sem jöhetnének. A Rejtélyek
Évadában Buzsoo (ügyelő) és Szécsényi Kristóf Jácint (kellékes) vehette át az elismerést.
Díjuk annak a láthatatlan, mégis nélkülözhetetlen munkának szól, amely nap mint nap
biztosítja a színház zavartalan működését.

Az évadzáró ugyanakkor nemcsak a múlt értékeléséről szólt, hanem a jövő felvillantásáról is.
A Fordulatok Évada már a láthatáron van, és minden korábbinál gazdagabb kínálattal készül.
A színház kilenc bemutatót tervez a következő szezonban, amire még nem volt példa a Thália
történetében. Fontos azonban, hogy ez nem drasztikus irányváltást jelent. Éppen ellenkezőleg:
annak a fejlődési folyamatnak a következő állomása, amely az elmúlt években a színházat az
ország egyik legsikeresebb és legnépszerűbb teátrumává tette. Több műfaj, több történet, több
találkozási lehetőség a közönséggel – ugyanazzal a nyitottsággal és közönségközpontú
szemlélettel, amely a Thália működését ma is meghatározza, mégis sokkal maibb, sokkal
korszerűbb formában.
A Rejtélyek Évada ezzel véget ért, de öröksége még sokáig velünk marad. A telt házas esték,
a közösen megélt élmények, a szakmai eredmények és a közönség bizalma olyan alapot
teremtettek, amelyre a társulat magabiztosan építhet tovább. A búcsú pedig csak átmeneti:
míg a nézők számára rövid nyári szünet következik, a társulatot már új feladatok várják.
Június 27-én megkezdődik a munka Salföldön, a Thália Nyárikertben, ahol a nyári
hónapokban is találkozhatnak a közönséggel.
A Rejtélyek Évadának utolsó kérdésére tehát megszületett a válasz. A Thália Színház számára
a 2025/2026-os szezon nem csupán sikeres évad volt, hanem annak bizonyítéka is, hogy a
következetes építkezés, a szakmai igényesség és a közönség iránti elkötelezettség hosszú
távon is meghozza gyümölcsét.

Írta: Farkas Kitti, Képek: Kállai-Tóth Anett / Thália Színház

Többek között Hegyi Barbara, Medveczky Balázs, Majsai-Nyilas Tünde, Ertl Zsombor és Fesztbaum Béla munkáját is díjjal ismerték el, és a jubiláló munkatársakat is köszöntötték a Vígszínház évadzáró társulati ülésén. Új bemutatókat is bejelentettek: a Víg Szalonban Jen Silverman A szobatárs című művét Ujj Mészáros Károly, a Házi Színpadon Déry Tibor Kedves bópeer...! című regényének adaptációját Zsótér Sándor, Biró Zsombor Aurél Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek című művét Pelsőczy Réka rendezésében mutatják be. A teátrum négy játszóhelyén – a Vígszínházban, a Pesti Színházban, a Házi Színpadon és a Víg Szalonban – a 2025/26-os évad 641 előadására mintegy 340 ezer néző váltott jegyet.

A hagyományoknak megfelelően a Vígszínház évadzáró társulati ülésén több művészeti díjat is átadtak. A társulat titkos szavazatai alapján választott zsűri az évad legjobb alakításaiért járó Ajtay Andor Emlékdíjakat Hegyi Barbarának és Medveczky Balázsnak ítélte oda. A Szatmári István emlékére alapított, legjobb epizódszereplőnek járó „A kiscsillag is csillag díj”-at Majsai-Nyilas Tünde nyerte el. A zsűri a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjjal a Vígszínház tagjai közül azt a munkatársat jutalmazza, aki nemcsak alkotómunkájával, de társadalmi szerepvállalásával is erősíti a színház művészi rangját és hírnevét. A díjat idén Fesztbaum Béla kapta. A társulat titkos szavazatai alapján a legjobb 32 év alatti férfi színésznek járó Hegedűs Gyula-emlékgyűrű díjazottja Ertl Zsombor.

A Czapp György által alapított Venczel Vera Emlékdíjat, amellyel minden páros évben az évad legjobb díszlettervezőjét, páratlan évben a legjobb jelmeztervezőjét jutalmazzák, 2026-ban Schnábel Zita díszlettervező kapta a @LL3t4rgIA című előadás díszletéért. A Harsányi Zsolt Emlékdíj odaítélésénél az alapító szándéka szerint fontos szempont, hogy a díjazott sokat tegyen a magyar nyelv ápolásáért. A díj kuratóriuma idén Kovács Krisztina dramaturgot választotta. A társulatért végzett odaadó munkájáért Benedek Csaba színpadmester, Hajdu Gábor hangtárvezető, Vereczkei-Mertz Hanna Míra művészeti főtitkár és a honlapfejlesztésért felelős marketing csapat – Gulyás Zsuzsanna marketing és kommunikációs vezető, Kiss Boglárka marketing menedzser, Gellért-Robinik Péter művészetiarchívum-kezelő – Vígszínház-díjat vehetett át. Az Üzemi Tanács által alapított Arany Forgó-díjat, amellyel a műszaki és adminisztratív kollégákat díjazzák, Erdélyi József főgépész és Patkós Gergő rendezőasszisztens kapták.

Az évadzárón a társulat jubiláló tagjait is köszöntötték. Kertes Zsuzsanna súgó 50 éve, Borbiczki Ferenc színművész és Hordós András kelléktárvezető 35 éve, Hegyi Barbara színművész, Agócs Kornél díszítő, Kővágó Vilmos oldalvezető díszítő, Karlovitz Péter világosító és Demeter Zoltán fővilágosító-helyettes 30 éve, Fényesné Németh Marianna jegypénztáros, Drácz Ferenc díszítő-bútoros és Varga Nándor színpadmester-helyettes 20 éve hűséges tagja a Vígszínháznak.

Az évad legtöbbet játszó színművésznői Balázsovits Edit 167, Márkus Luca 152 és Varga-Járó Sára 145 előadással, míg a színművészek közül Medveczky Balázs 182, Szántó Balázs 175, Zoltán Áron pedig 172 alkalommal lépett színpadra.

A 2026/27-es évadban Gál Réka Ágota, László Rebeka és Nyomárkay Zsigmond szerződik a Vígszínházhoz, Waskovics Andrea vendégművészként dolgozik tovább a teátrumban, Tar Renáta pedig távozik a társulattól. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói közül Laczkó Bálint továbbra is a Vígben tölti gyakorlatát.

A Vígszínház 2026/27-es évadában a Vígszínházban a 4-6 ifj. Vidnyánszky Attila, a Cseresznyéskert Alekszandr Bargman, A csárdáskirálynő Mohácsi János rendezésében lesz látható. A Pesti Színházban Fehér Balázs Benő a Két hétfő emlékét, Valló Péter a Bohéméletet, míg Hegedűs D. Géza a Kék Jázmint rendezi. A Házi Színpadon a Kedves bópeer...!-t Zsótér Sándor, a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek című művet Pelsőczy Réka rendezi, a Víg Szalonban A szobatárs című előadást Ujj Mészáros Károly állítja színpadra.

- egyensúly és változatosság
A Nemzeti Filharmonikusok hangversenyei a 2026/2027-es évadban

A Nemzeti Filharmonikusok 2026/2027-ben is elsősorban bérletekbe rendezve kínálja
hangversenyeit a közönségnek. Megszokott és jól bevált sorozataink: a Kocsis, az Opera, a
Ferencsik, a Lukács és a Pászti bérlet, valamint a Próbatermi vendégség hangversenyei egyfelől
hagyományainkat őrzik, a zenekar és a kórus történetében meghatározó szerepet játszó, nagy
muzsikusoknak (Kocsis Zoltán, Ferencsik János, Lukács Ervin, Pászti Miklós) állítva emléket,
másfelől a műfaji tájékozódás lehetőségét kínálják a közönség számára, mint a zenés színház
remekeiből válogató Opera bérlet és a kamaraműfajokra épülő Próbatermi vendégség
eseményei.

Ugyanakkor – a bérletekhez hasonlóan régi gyakorlatunkat folytatva – minden évadban néhány
kiemelten fontos alkalomhoz bérleten kívüli hangversenyeket is kapcsolunk. Ilyen 2026/2027-
ben a Kocsis Zoltán elhunytának 10. évfordulóján esedékes novemberi Kocsis-
emlékhangversenyünk, és ilyen az ünnephez illőn átszellemült műveket felvonultató karácsonyi
koncert. Bérleten kívüli hangversenyként ajánljuk közönségünknek Carlo Montanaro
nagyszerűnek ígérkező egész estés januári Rachmaninov-műsorát, és végül, mint mindig, ezúttal
is bérleten kívüli hangversenyként zárja az évadot a minden esztendőben Kocsis Zoltán
születésnapján, május 30-án megvalósuló A magyar klasszikus zene napja, amelynek programját
ezúttal Liszt–Kocsis-, Debussy–Kocsis-, Dohnányi- és Bartók-kompozíciók megszólalása teszi
izgalmassá.

Ahogyan minden évad befejezését követően, a zárt termekben megvalósuló hangversenyekhez
ezúttal is örömteli és a palettát színesítő ráadásként csatlakozik három nyári martonvásári
estünk, a Beethovennel a szabadban sorozata, amely a nagy bécsi klasszikus zeneszerző és a
magyarság kapcsolatát is természetes gesztussal hangsúlyozza.
Fontos számunkra, hogy helyszíneink változatosak. Az ősztől tavaszig tartó évad zárt
termi koncertjeinek négy hagyományos helyszíne a Müpa Bartók Béla Nemzeti
Hangversenyterme, a Zeneakadémia Nagyterme, a Pesti Vigadó Díszterme és a Nemzeti
Filharmonikusok próbaterme otthonunkban, a Müpában. Öröm számunkra, hogy mind a négy
helyszín más atmoszférájú, különböző befogadóképességű, eltérő akusztikájú, más vizuális
környezetet kínál, és ami a legfontosabb: mindnek más a kulturális sugallata, mindegyik más
hagyomány képzetét eleveníti fel a zenehallgatóban.

Ezt használjuk ki akkor is, amikor az egyes bérletek állandó helyszíneihez műfajokat és műveket
társítunk: kézenfekvő, hogy a Kocsis bérlet nagy apparátusú romantikus és 20. századi
remekművei ugyanúgy a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében szólalnak meg,
ahogyan az Opera bérlet népes közönséget vonzó zenés színházi kedvencei és felfedezései, de
azt is természetesnek érezzük, hogy a Ferencsik bérlet főként bécsi klasszikus remekműveket
felsorakoztató programjait a Zeneakadémia Nagytermének zenetörténeti emlékeket őrző,
patinás falai között szólaltatjuk meg. Azt sem kell magyarázni, hogy a Pesti Vigadó Díszterme a
maga egyszerre hagyományt idéző és modern, egyszerre intim és tágas terével milyen alkalmas
helyszíne a Régi és az Új, a romantikus repertoár és a 20-21. századi magyar zene találkozásának. Hasonlóképpen a kóruskompozíciók és az oratorikus repertoár mesterművei is természetes szellemi közeget találnak a Vigadóban. Ha
pedig az a kérdés merül fel, milyen helyszín lehet ideális a Próbatermi vendégség beszélgetős kamarakoncertjei számára, nyilvánvaló, hogy ezek az események családias, kötetlen atmoszférát
igényelnek, és ezt aligha tudná más helyszín alkalmasabban megteremteni, mint a Nemzeti
Filharmonikusok Kocsis Zoltán nevét viselő próbaterme.

Ismét a Müpába költözik a Metropolitan Opera varázsa: örök érvényű művek, újdonságok és közönségkedvenc világsztárok a vásznon

A sorozat Mozart szatirikus Così fan tuttéjával indul, Phelim McDermott fantáziadús rendezése az 1950-es évek Coney Islandjének színes forgatagába, egy vidámparkba helyezi a szerelmi játszmákkal átszőtt cselekményt. A produkcióban a világ egyik legkeresettebb basszbaritonja, a Müpa közönségét 20 évvel ezelőtt Don Giovanniként elkápráztató Gerald Finley, valamint Federica Lombardi, Samantha Hankey és Ana María Martínez fellépésének is örülhetnek a nézők.

Fotó: Jonathan Tichler, Metropolitan Opera

Saint-Saëns Sámson és Delilája érzéki atmoszférával, monumentális kórusjelenetekkel és ellenállhatatlan dallamokkal nyúl vissza a bibliai történethez, amelynek kiemelkedő tolmácsolója a bársonyos hangú mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina és a Wagner-operák hőseiként gyakran látott Clay Hilley.

A tavasszal sorra kerülő Massenet-mű, a Manon főszereplője Nadine Sierra lesz, akinek elbűvölő előadásmódja már számtalan Met-közvetítésen igézte meg a közönséget, partnere pedig nem más, mint a kifinomult énekstílusáról azonnal felismerhető lírai tenor, Matthew Polenzani, aki legutóbb Anna Netrebko oldalán, Verdi Requiemjében nyújtott bravúros teljesítményt a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán.

Verdi Otellója – sokak szerint az olasz operairodalom csúcsa – Bartlett Sher interpretációjában lesz látható a Metropolitan repertoárjának részeként. A címszerepben az Amerikai Egyesült Államok egyik vezető tenorja, Brian Jagde, Jagóként pedig a lengyel bariton, Artur Ruciński nyűgözi le a hallgatókat, míg Desdemonát a lírai szopránok kiemelkedő képviselője, Ailyn Pérez kelti életre.

A közvetítéssorozat meglepetéseket is tartogat, hiszen a program több bemutatóval bővül. Az évad nagy várakozással övezett premierjei közé tartozik Verdi egy további ikonikus alkotása, a Macbeth, amely Louisa Proske modern átdolgozásában kerül színre. Shakespeare hátborzongató tragédiájában cselszövő feleségként a kifogástalan technikájú, a Metropolitan idén tavaszi produkciójában Izoldát alakító Lise Davidsen, míg könyörtelen párjaként Quinn Kelsey játékát élvezhetjük.

Fotó: Marty Sohl, Metropolitan Opera

A Nyugat lánya szintén izgalmas bemutatónak ígérkezik, hiszen Puccini műve több mint harminc év után kap új rendezést a Met színpadán. A Vadnyugat világába kalauzoló, újragondolt alkotás fő attrakciója Sondra Radvanovsky debütálása Minnie-ként: a közönség először hallhatja a sztárszopránt ebben a szerepben.

A szezon új gyöngyszemei közé tartozik Kevin Puts Pulitzer-díjas első operája, a Csendes éj (Silent Night) is. Az első világháború idején, 1914-ben kötött karácsonyi fegyverszünet valós eseményei alapján született megrendítő darab – amelyet a The Guardian kritikusa „elementáris erejű érzelmi élményként” írt le – ezúttal James Robinson rendezésében lesz látható olyan művészekkel, mint a tavaly a Salome címszerepében brillírozó Elza van den Heever, illetve Rolando Villazón.

Az évad adásainak sorát Wagner utolsó zenedrámája, a könyörület és a megbékélés témáját boncolgató Parsifal zárja. François Girard merész színrevitelében a lengyel tenorkirály, Piotr Beczała formálja meg a főhőst, Kundry alakját a leghíresebb lett mezzoszoprán, Elīna Garanča kelti életre, a Met főzeneigazgatója, Yannick Nézet-Séguin pedig karmesterként csatlakozik a produkcióhoz.

A részletes program és a jegyvásárlással kapcsolatos információk az alábbi linken érhetők el:
https://mupa.hu/programok/metropolitan-kozvetitesek/metropolitan-kozvetitesek-2026-27

 – IN MEMORIAM KOCSIS ZOLTÁN

A magyar klasszikus zene napja, mint minden évben, ezúttal is a hazai muzsika ünnepe
Kocsis Zoltán születésének évfordulóján. A klasszikus értékeket Liszt és Kodály, az Ave
Maria és a Magyar népzene sorozata képviseli, mindkettő Kocsis átiratában, de Perényi
Miklós hangszerén felhangzik Dohnányi ritkán hallható remeke, a Hangversenydarab
csellóra és zenekarra is, kortárs opusként pedig Gyöngyösi Levente műve, a Missa „Vanitas
vanitatum” zárja a műsort. A Nemzeti Filharmonikus Zenekart és a Nemzeti Énekkart
Vashegyi György vezényli, a vokális alkotásokban Nagy Anna Sára, Dékán Jenő, Gáspár
István, Csővári Csilla és Cserményi Zsombor énekel.

A magyar klasszikus zene napjának lassan hagyományossá váló hangversenye egyszerre ad
alkalmat arra, hogy születésének évfordulóján felidézzük a Nemzeti Filharmonikusok egykori
főzeneigazgatója, Kocsis Zoltán emlékét, műveket adjunk elő zeneszerzésünk maradandó
értékei közül, és felhívjuk a figyelmet az új magyar muzsika egy-egy kiemelkedő alkotására.
Idén Liszt Ave Mariája és Kodály Magyar népzene sorozata egyszerre kínál lehetőséget a
múlt egy-egy becses darabjának felelevenítésére és a főhajtásra Kocsis előtt, hiszen mindkét
mű a nagy zongoraművész-karmester átiratában hangzik fel. A magyar zene fájának friss
hajtásait képviselve Gyöngyösi Levente Missa „Vanitas vanitatum” című kompozíciója zárja
az estet.

A Vashegyi György vezényletével megvalósuló koncerten Nagy Anna Sára, Dékán Jenő,
Gáspár István, Csővári Csilla és Cserményi Zsombor énekét hallhatjuk, Dohnányi ritkán
felbukkanó remeke, a Hangversenydarab csellóra és zenekarra megszólalásakor pedig az
egyik legnagyobb magyar zenei előadóművész, Perényi Miklós játékában gyönyörködhetünk.
A koncerten a Nemzeti Filharmonikus Zenekar vokális testvére, a Nemzeti Énekkar is
szerepet kap.

LISZT Ferenc–KOCSIS Zoltán: Ave Maria (Római harangok)
KODÁLY Zoltán–KOCSIS Zoltán: Magyar népzene (Négy népdal: Puciné, Akkor szép az
erdő, Arról alúl, Ludaim, ludaim)
DOHNÁNYI Ernő: Hangversenydarab csellóra és zenekarra, op. 12
***
GYÖNGYÖSI Levente: Missa „Vanitas vanitatum”
Nagy Anna Sára szoprán
Dékán Jenő tenor
Gáspár István basszus
Perényi Miklós cselló
Csővári Csilla szoprán
Cserményi Zsombor basszus
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Vashegyi György

2026. május 30. szombat 19.30 - Zeneakadémia

A kiállítás megtekinthető: 2026. május 29. – augusztus 23.
Kurátorok: Baki László / Mai Manó Ház – Magyar Fotográfusok Háza  (1. emelet)
Kurutz Márton, Sipőcz Mariann, Szállás Gabriella / A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum munkatársai (2. emelet)

Megnyitó: 2026. május 28. csütörtök  18:00
A kiállítást Prokopp Dóra, a Filmmúzeum alapítója nyitja meg.

A filmforgatások egyik legizgalmasabb pillanata, amikor elhangzik a rendező szava: Felvétel! Ez a felszólítás egyszerre jelzi a mozgóképek világának kezdetét és a fényképezőgép exponálását is. A cím így kettős jelentést hordoz: egyszerre utal a filmgyártásra és a fotográfiára, amelyek a magyar kultúrtörténetben az elmúlt 125 évben szorosan összefonódtak. A stand- és werkfotózás a filmtörténet láthatatlan, mégis nélkülözhetetlen kísérői, amelyek egyszerre szolgálták a film reklámját, dokumentálták a forgatás folyamatát, és gyakran önálló művészi értékkel is bírtak. Ezek a felvételek a forgatások hangulatát, a színészek játékát és a filmkészítés folyamatát őrzik meg, akár olyan pillanatokat is, amelyek a vásznon soha nem látszódtak, mégis elválaszthatatlanul hozzátartoznak a magyar film történetéhez.

A standfotók eredetileg a közönség csalogatására készültek, de mára a filmtörténet és a fotóművészet közös kincseivé váltak. Egy jól komponált felvétel képes a film hangulatát sűríteni, egyetlen képbe foglalva drámát, érzelmet és történetet. A werkfotók pedig nemcsak a jelenetekbe, hanem a teljes forgatási folyamatba is bepillantást engednek: a színészek koncentrált figyelmébe, a stáb életébe és a díszletépítés és filmkészítés fizikai és szellemi munkájába. E képek megmutatják a mozgókép születésének láthatatlan, mégis esszenciális pillanatait, amelyekben a fotográfus érzékeny tekintete gyakran művészi erővel ragadta meg a valóságot.

Felvétel!

A Felvétel! című kiállítás két részből áll. Az első emeleten hét ikonikus magyar film stand- és werkfotói idézik meg a mozi emlékezetes korszakait: Schandl Teréz képei a Körhintáról (1955), Inkey Tibor munkái az Egri csillagok (1968) forgatásáról, Domonkos Sándor fotói A tanú (1969) forgatásáról, Markovics Ferenc érzékeny képei a Szerelem (1970) világáról, Inkey Alice felvételei az Égigérő fű (1979) és A Pogány Madonna (1980) kulisszái mögül, valamint Gáspár Miklós fotói az Egészséges erotikáról (1985). Ezek a felvételek nem csupán dokumentumok: hiszen önálló képi világukkal, beállításaikkal, fény-árnyék viszonyaikkal és kompozíciós megoldásaikkal a magyar fotográfia történetének fontos fejezeteit is gazdagítják.

A második emeleten látható tárlat tágabb panorámát kínál: a magyar standfotós szakma előtt tiszteleg, mely egyidős a magyar filmmel. A kezdetektől napjainkig ívelő válogatás közel kilencven, a nagyközönség által eddig nem látott stand- és werkfotón keresztül villantja fel a magyar filmfotósok páratlanul gazdag életművét.

A kiállított képek között egyszerre találhatók ritkán látott dokumentumok és ismert vizuális toposzok, amelyek máig generációk kollektív emlékezetében élnek. A Felvétel! című tárlat így egyszerre ünnepli a film indulását, valamint a stand- és werkfotográfia születését, e két médium találkozását, amelyek 125 éve formálják a magyar vizuális kultúrát, és amelyek közös története – az NFI Filmarchívum gyűjteményéből – most először rajzolódik ki ilyen átfogóan a Mai Manó Ház termeiben.

‍A kiállítás megtekintésére tervezett idő: 45–60 perc
A Mai Manó Ház nem akadálymentes.

Tájékoztatjuk, hogy eseményeinken hang- és képfelvétel készülhet, amelyből a Mai Manó Ház részleteket használhat fel az intézmény programjainak népszerűsítése céljából.

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ
200 éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ című kiállítása

A Magyar Tudományos Akadémia fennállásának 200. évfordulója alkalmából meghirdetett
Sokszínű tudomány című ünnepi rendezvénysorozat részeként 2026 májusában a Magyar
Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ mutatkozik be gazdag
programkínálattal. Ennek egyik kiemelt eseménye az MTA Székház oszlopcsarnokában
megrendezett kiállítás, amely a kétszáz éves intézmény történetét tárja a látogatók elé.
A tudomány szolgálatában: 200 éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és
Információs Központ című tárlat az alapító Teleki-könyvtár létrejöttétől követi végig az
Akadémiai Könyvtár gyarapodását. Bemutatja az intézmény elhelyezésének történetét is, kiemelve
két meghatározó állomást: az MTA 1865-ben elkészült palotájába való beköltözést, valamint az
1988-as átköltözést a mai, egykori MTA bérházból kialakított épületbe.

Az intézmény kétszáz éves történetét a kiállításon egy hosszú idővonal jeleníti meg, amelyen
gazdagon illusztrálva megtalálhatók a legfőbb események. Ezek jól mutatják a könyvtár
fennmaradásért való küzdelmeit a nehéz történelmi időkben, valamint azokat legfontosabb
fejlődési pontokat, amelyek által az Akadémiai Könyvtár mindvégig az ország meghatározó
tudományos szakkönyvtára maradhatott.

A kiállítás tablói a jelenkori könyvtár működésébe is betekintést adnak. Az állomány legnagyobb
részét a törzsgyűjtemény alkotja, amely Magyarországon 1850 után, külföldön 1800 után
megjelent könyveket foglal magában. A gyűjtőkör hagyományosan elsősorban humán
tudományterületekre terjed ki, ugyanakkor már a kezdetektől jelentős természettudományos
szakirodalmat is tartalmaz, részben a külföldi akadémiákkal kialakított cserekapcsolatoknak
köszönhetően.

A tárlat bemutatja a könyvtár két kiemelkedő különgyűjteményét is. A Kézirattár és Régi
Könyvek Gyűjteménye számos egyedülálló értéket őriz – köztük kódexeket, antikvákat és régi
könyveket –, és itt található az ország második legnagyobb ősnyomtatvány-állománya. Itt őrzik a
magyar irodalom kiemelkedő alakjainak kéziratait is, például Arany János Kapcsos könyvét
vagy Radnóti Miklós Bori noteszét. A Keleti Gyűjtemény mára a hazai orientalisztika
alapkönyvtárává vált nemzetközi szinten is egyedülálló kéziratos hagyatékaival és értékes
ajándékgyűjteményeivel.

A kiállítás betekintést nyújt a Levéltár anyagába is, amely az 1949 után keletkezett akadémiai
dokumentumokat gyűjti, őrzi és dolgozza fel.
A 20. század utolsó évtizedeinek technikai fejlődése új megközelítéseket hozott a könyvtári
munkában, így az intézmény tevékenysége a 21. században számos új feladattal bővült. A
látogatók megismerhetik az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program és a Magyar
Tudományos Művek Tára működésének alapjait, valamint betekintést kapnak a tudománymetriai
tevékenységekbe és a digitális könyvtár fejlesztésébe.

A tárlat az Akadémiai Könyvtár igazgatóit és főbb mecénásait is bemutatja. A tárlókban számos
különleges dokumentum látható, például az első könyvtárnok esküje, korai cserekapcsolatok
iratai, kölcsönzési cédulák, levelezések, valamint a vissza nem szolgáltatott könyvek miatt küldött
felszólító levelek. Emellett híres adománylevelek, könyvtári pecsétek, a Keleti Gyűjtemény
válogatott kincsei és a könyvtár saját gyűjteményét tudományosan feldolgozó kiadványsorozatai is
megtekinthetők itt.

Külön érdekességként szerepel a kiállításon Victor Vasarely „VEGA GYURU” című, 1980-ban
készült faliszőnyege, amelyet az alkotó 1987-ben adományozott az új épületbe költöző
könyvtárnak. A mű a róla elnevezett Vasarely-teremben kapott helyet. A bicentenáriumát ünneplő
intézmény ezzel a bemutatással a 120 éve született művész előtt is tiszteleg, valamint a pécsi
Vasarely Múzeum megnyitásának 50. évfordulójáról is megemlékezik.

A kiállítás május 29-ig látogatható. A belépés ingyenes.

A kiállítás az MTA200 és MTAK200 program keretében valósult meg.
Kiállításszervező intézmény: MTA Könyvtár és Információs Központ
Kurátor: Molnár Andrea
Szakmai közreműködő: Babus Antal, Hay Diana, Rottár Máté
Szöveggondozás: Budai-Király Tímea, Vas Viktória
Térkiosztás és grafikai tervezés: Fodor Eszter, Kalocsai László FoKa Art