"A Nézőpontváltó^® csapat tevékenysége arra irányul, hogy szemléletváltásra biztasson, és abban praktikusan segítsen. Felhívják a figyelmet arra, hogy az emberek álljanak önmagukhoz másként, mint addig! Vigyázzanak arra a testre, ami az övék! Próbálják az adottságaikból a lehető legtovább a lehető legjobbat kihozni! De ha mindazok ellenére mégis megbetegednének, akkor tudják, kikhez, hova fordulhatnak támogatásért, kik nyújtanak segítő kezet.”

Dr. Borbényi Erika, Szedlacsek Emília és Sári Edina köszöntő üzenete az oldalra látogatóknak.

Az ünnepek alatt is nyitva tart a Cirko-Gejzír

December 24-én és 31-én is nyitva tart, és pezsgővel várja a nézőket a Cirko-Gejzír mozi.

A Cirko-Gejzír mozi a korábbi évek gyakorlatának megfelelően december 24-én, karácsony mindkét napján, valamint szilveszter este és újév napján is nyitva lesz, és új filmekkel várja a mozilátogatókat. 

Karácsonyeste, december 24-én premier előtt vetítik az Egybenyíló szobák című spanyol filmet illetve Paprika Steen dán színész-rendező Új év, új szerelem című alkotását, illetve műsorra kerül egy norvég közönségkedvenc, a Vilma és a férfiak is.

Az ünnepi időszakban cannes-i díjazottat, legendás klasszikust és számos különleges európai alkotást is vetítenek: a Tánc a sivatagban, a Szerethető, A hajfonat, a Drágakövek, az Orlando, a Tűz a tengerparton és a Túlagyalt randevú című filmeket is meg lehet majd nézni a Cirkóban. December 31-én már déltől nyitva tart a mozi, aznap a három teremben összesen 14 vetítés lesz.

December 24-én és 31-án este pezsgővel várják a nézőket a mozi barátságos, befogadó közegében.

A mozi műsora a Cirko-Gejzír weboldalán található, online jegyvásárlás is itt lehetséges: http://www.cirkofilm.hu/musor/

Ismeretterjesztés új köntösben: bemutatkozik a Duma Akadémia

A Dumaszínház neve évek óta egyet jelent a minőségi szórakoztatással, most azonban egy új
irány is megjelenik az intézmény életében: elindult a Duma Akadémia, amely a szórakozást és a
tudást ötvözve hoz közelebb fontos témákat a közönséghez – vagyis célja az ismeretterjesztés
könnyedebb formában. Olyan előadásokat kínál, amelyek nem feltétlenül stand-up estek,
mégis megőrzik a műfaj közvetlenségét és azt az élményszerű megközelítést, ami miatt annyian
kedvelik a Dumaszínház világát. A repertoár már most sokszínű, és folyamatosan bővülni fog.

Litkai Gergely: Változás – októbertől látható a Mixát Dumaklubban
A környezet iránt elkötelezettek és a jövő iránt érdeklődők számára igazi kuriózum Litkai
Gergely új estje, a Változás, amely a WWF-fel együttműködésben született.
Humorral és lenyűgöző természetfotókkal mutatja be, hogyan formálódik Magyarország tája és
természeti öröksége. Valós példákon keresztül tárja fel, hogyan pusztulnak – és időnként
hogyan születnek újjá – hazai élőhelyeink. Kutatók, természetfotósok és saját felvételei
segítségével beszél a víz, a talaj, az invazív fajok és a természetvédelem lehetőségeinek
összefüggéseiről. A szakmai hátteret a WWF és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
biztosította, Litkai pedig a tőle megszokott stílussal teszi élménnyé az előadást. Ez az est annak
szól, aki szeretné jobban érteni a körülöttünk zajló változásokat – és a saját szerepét bennük.

Dézsi Réka és Sevcsik M. Anna: Mezítláb az életben – 2026. január 30-tól a Mixát
Dumaklubban
Szintén a Duma Akadémia kínálatának egyik előadása lesz a Mezítláb az életben.
Dézsi Réka és Sevcsik M. Anna szeretettel, mégis könyörtelen pontossággal mutatják meg, hol
engedjük ki a kezünkből az életünk irányítását, hol nem húzunk határt, és hol csapjuk be saját
magunkat anélkül, hogy észrevennénk.
Ez az előadás nem a díszletekről szól, hanem rólunk: arról, hogyan térhetünk vissza ahhoz a
mezítlábas önmagunkhoz, aki mer érezni, mer kimondani, mer elengedni – és mer újra tanulni
élni.

Akinek gyakorlati eszközökre, tisztább megértésre van szüksége, annak szól ez az est.
Nyáry Krisztián és Tóth Edu: Így nevettek ők (irodalmi stand-up est) – már műsoron a
Corvin Dumaszínházban
A szépirodalomkedvelőket várja az Így nevettek ők – egy est, ahol Nyáry Krisztián
történetszövése és Tóth Edu lendülete különleges párost alkot: együtt fejtik fel, milyen poénok,
csínyek és abszurd helyzetek bújtak meg kedvenc íróink és költőink életében. Meglepő sztorik,
friss nézőpontok várják a közönséget. Ez az est bizonyíték arra, hogy a klasszikusok nemcsak
komolyak lehetnek. Egy irodalmi időutazás humorral, könnyedséggel és rengeteg „nem is
gondoltam volna” pillanattal.

Neszmélyi Emil előadásai repertoáron a Corvin Dumaszínházban és a Mixát Dumaklubban
A Duma Akadémia előadásai között az inspiráció is fontos szerepet kap. Neszmélyi Emil estjei
ehhez kínálnak rendkívüli hátteret.
Ha valaki az emberi teljesítőképesség határára kíváncsi, joggal eshet a választása Neszmélyi
Emil előadásaira (Everest – Szélvakság, Déli-sark – Pokoli lecke a halálzónában, Everest –
Ha minden kötél szakad).
Egy olyan ember történeteibe csöppenünk, aki kétszer állt az Everest csúcsán, és gyalog jutott
el a Déli-sarkig az Antarktisz fagyos partvonalától. Élménybeszámolói kihagyhatatlanok:
izgalom, humor, dráma és inspiráció egyetlen színpadi történetfolyamban.

A Duma Akadémia célja, hogy a tudást közel hozza, a világot érthetővé tegye, és közben olyan
élményt nyújtson, amely egyszerre gondolkodtat el és kapcsol ki.
Az előadások a Corvin Dumaszínházban és a Mixát Dumaklubban láthatók.

Jegyek kaphatók a Dumaszínház oldalán: https://dumaszinhaz.hu/blog/ajanlatok/duma-
akademia-eloadasok/

Itália nemcsak a turisták örök sóvárgásának tárgya: a muzsikusok is minden korban szívesen látogattak az olasz csizma városaiba, akkor is, ha tanulni vágytak, mint a fiatal Schütz vagy Händel, és akkor is, ha ihletre szomjaztak, mint Brahms vagy Csajkovszkij.

Nem meglepő tehát, hogy a Nemzeti Énekkar Pászti bérletének második estje tematikus koncert, amely címével – Viaggio Italiano – olasz földre hív. A koncerten közreműködik Bizják Dóra zongoraművész, akivel Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója beszélgetett.

Nagyon sok szeretettel várjuk Önöket 2026. január 29-én a Pesti Vigadó Dísztermében! A koncerten Somos Csaba vezényel.

Nemzeti Énekkar - Viaggio Italiano - Bizják Dóra interjú

A NEMZETI FILHARMONIKUSOK ÜNNEPI HANGVERSENYE

Mi lehetne szebb hangzó ajándék egy héttel karácsony előtt, mint egy Magyarországon
ismeretlen, háromrészes oratórium, amely éppen Jézus életének kevéssé taglalt szakaszáról, a
Megváltó gyermekkoráról szól? Hector Berlioz 1850 és 1854 között dolgozott a kompozíción,
amely Jézus életének azt az epizódját dolgozza fel, amikor a szent család Egyiptomba
menekül.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar koncertjét a francia
zenekultúra értékei iránt elkötelezett Vashegyi György vezényli, a Krisztus
gyermekkora szólistái, Cyrille Dubois, Anna Dowsley, Lysandre Châlon és Thomas Dolié
nemzetközi hírű énekesek.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar számos izgalmas felfedezésnek
beillő produkciót abszolvált az utóbbi években. Vashegyi György főzeneigazgató
vezényletével most újabb különlegességet készülnek bemutatni, mégpedig éppen a Nemzeti
Filharmonikusok hagyományos karácsonyi koncertjén: Hector Berlioz nagyszabású,
háromrészes oratóriumát, a Krisztus gyermekkorát. A zeneszerző 1850 és 1854 között saját
szövegére komponálta művét, amely a szent család Egyiptomba való menekülésének
epizódján alapul.

Különös történet fűződik a darab egy részletének legelső megszólalásához. Berlioz, aki
pályafutása során sokszor tapasztalt személye iránti ellenszenvet és rosszindulatot, a
kompozíció egy későbbi tételét, amely az oratórium előzményének számított, álnéven mutatta
be, azok pedig, akik művészetének szenvedélyes elutasítói voltak, nagy tetszéssel fogadták az
„ismeretlen 17. századi szerző, Ducré” zenéjét.

Hector BERLIOZ: L’enfance du Christ (Krisztus gyermekkora), op. 25
Oratórium francia nyelven
Le Récitant/Le Centurion:  Cyrille Dubois
La vierge Marie: Anna Dowsley
Joseph/Polydorus:  Lysandre Châlon
Hérode/Le Père de famille: Thomas Dolié
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Vezényel: Vashegyi György

2025. december 17. szerda 19.30 MÜPA

Az Exhibition on Screen sorozat újabb évadát – a Buckingham-palota Queen’s Gallery kiállítótermében rendezett kiállítás alapján készült – Canaletto és a velencei művészet című filmmel nyitja, amely egy magával ragadó utazásra hív a híres velencei tájképfestő életébe és művészetébe. Senki sem tudta jobban megragadni Velence lényegét és varázsát, mint Giovanni Antonio Canal, akit Canalettóként ismerünk.

A kiállításon bemutatott több mint 200 festmény, rajz és grafika páratlan betekintést nyújt Canaletto és kortársai művészetébe, valamint abba a városba, amelyet mesteri módon örökített meg. A film lehetőséget nyújt arra is, hogy belépjünk két hivatalos királyi rezidenciába – a Buckingham-palotába és a Windsor-kastélyba –, hogy többet megtudjunk a művészről és Joseph Smithről, aki Canalettót megismertette Nagy-Britanniával.

A mozinézők XXI. századi „Grand Tour”-ra indulnak, sorra felkeresve azokat a látnivalókat, amelyeket XVIII. századi elődeik is élveztek, és amelyeket Canaletto festményei megörökítettek – a Rialto-hídtól a Szent Márk térig, a Dózse-palotától a Santi Giovanni e Paolo-templomig. A filmben a Királyi Gyűjtemény kurátoraitól és a velencei történelem világszerte elismert szakértőitől kapunk egyéni tárlatvezetést, ami garantálja, hogy közelebb kerülünk Canalettohoz és az őt inspiráló városhoz.

„Meghívjuk Önt a Buckingham-palotába! Ez egy olyan mondat, amelyre mindenki felkapja a fejét. Természetemnél fogva kíváncsi vagyok, és mindig is szerettem volna bepillantani a Buckingham-palotába, különösen a királynő galériájába (Queen’s Gallery). A királyi gyűjtemény körülbelül egymillió műalkotásból áll, amelyek 15 királyi rezidenciában találhatók, és a világ legnagyobb Canaletto-gyűjteményét is magában foglalja.

Velence egy rendkívüli város, korábban gazdag és politikailag megkerülhetetlen városállam, mely fennállásának évszázadai alatt a történelem legnagyobb művészeit neveltette ki. Canaletto minden bizonnyal közéjük tartozik, bár néha félreértik. Egyesek úgy gondolják, hogy egyszerűen csak hiteles velencei tájképeket festett, hogy azokat turistáknak eladja. Valójában mesteri mesemondó, aki a saját céljai elérése érdekében manipulálja a valóságot! Műveit keret nélkül megtekinteni a Windsor-kastély retaurátor műhelyében vagy a Buckingham-palota legszebb helyiségeiben kiállítva olyan kiváltság, amelyhez filmünk juttatja Önt. Amennyiben velem együtt Önök is szeretnének bepillantani a világ két legnagyobb palotájába, dokumentumfilmünk erre is lehetőséget teremt – sőt azt is elmeséli, hogy ezek a rendkívüli festmények hogyan kerültek Angliába.” Producer és társíró, Phil Grabsky

„Kifogástalan ízlés, átfogó ismeretek, rengeteg történelmi részlet – szépen leforgatva.” The Guardian

„Tökéletes azok számára, akik bevezetést szeretnének kapni Canaletto munkásságába és életébe, egy lenyűgöző kiállítás alapján.” Daily Mirror

Futurisztikus vígjáték a szerelemről és a humorról a Pesti Színházban

Alan Ayckbourn, aki Nagy-Britanniában Shakespeare után a második legtöbbet
játszott drámaíró, 1998-ban írta meg egyik legnépszerűbb művét, az Igazából
komédiát. A történet a nem túl távoli jövőben, 2050-ben játszódik. A televíziós
szappanoperákat ekkor már nem emberek, hanem a mesterséges intelligencia
írja, a színészek helyét pedig „aktoidok”, vagyis színjátszásra tervezett
androidok veszik át. A gépek megbízhatóak és precízek, csak rendszerhiba
esetén rontanak, viszont hiányzik belőlük a humorérzék és a szerelembeesés
képessége. Ám az egyik robotlány egy vicces helyzetben váratlanul elneveti
magát...

Az Igazából komédia – robotika Szabó Máté rendezésében, Varga-Járó
Sára, Kovács Tamás, Méhes László, Petrik Andrea, Lukács Sándor, Waskovics
Andrea, Radnay Csilla, Telekes Péter, Majsai-Nyilas Tünde és Szántó Balázs
szereplésével 2025. december 6-tól látható a Pesti Színházban.
Alan Ayckbourn hatalmas életművel rendelkező, rendkívül sokoldalú szerző, akit
mindig is vonzott a sci-fi és a fantasy világa. Magyarországon először Keresztül-kasul
című bohózatát mutatták be Kern András rendezésében 1972. december 29-én a
Vígszínházban. Hírnevét vígjátékaival alapozta meg, melyek szinte kivétel nélkül
komoly kérdéseket is felvetnek. Szerinte ugyanis a komédia és a tragédia közelebb
áll egymáshoz, mint gondolnánk. Az Igazából komédia is egyszerre tragédia és
komédia, mely arra a kérdésre keresi a választ, mi különbözteti meg az embert a
robotoktól, és mi az, ami a miénk marad a technológia rohamos térnyerése után is.

„Ez egy nagyon emberi színdarab, miközben a színpadon egy kevésbé emberséges jövőt
kell ábrázolnunk, ami nagyon izgalmas feladat. Egyszerre kell megteremtenünk a
disztópikus közeg feltételezhető ridegségét – aminek olyan referenciái vannak, mint
például a Szárnyas fejvadász – és egy vígjátéki előadás szellemes helyzeteit.
Számomra a legnagyobb kihívás, miként lehet a színészeket instruálni arra, hogy
aktoidokat játszanak, akik éppen embereket játszanak. És melyek a robotok olyan,
emberileg nem megmagyarázható megnyilvánulásai, amelyek meglepőek vagy
humorosak, és ezzel jót tesznek a darabnak. És ott van Jacie, az aktoidlány, aki egy
hiba folytán mintha rálátna arra, ami megkülönbözteti az embert a robotoktól.
Adammel való találkozása pedig egy olyan szerelmi ábrázolást tesz lehetővé, mely
pont az emberi létből adódó távlatok hiánya miatt lesz esszenciális és idealista” -
meséli a rendező, Szabó Máté. Az előadás díszlettervezője Pater Sparrow,
jelmeztervezője Tihanyi Ildi, zeneszerzője pedig Cser Ádám. Az ő közös munkájuk
nem csupán a színpadon látható világot teremti meg, hanem az azt körülvevő
közeget is érzékelteti, amely a történetben konkrétan nem jelenik meg, de
folyamatosan hatással van rá.

A történet szerint a szappanoperát játszó aktoidok közül az egyik, talán egy
rendszerhiba folytán, nevetéssel reagál a humoros helyzetekre. A tévéstúdióba
látogató fiatal író, Adam, pedig meglátja benne a vígjátéki potenciált. „A
legizgalmasabb ebben a karakterben a robot és az emberi közötti arány megtalálása.
Nem jó, ha tisztán robotot játszol, és nem lehet teljesen emberi sem. Ez az aktoid
olyan, mint egy felnőtt testbe szorult gyerek, aki szabadságára ébred, elkezd önálló
tudattal rendelkezni, és ezt rettentően élvezi. És bár verbálisan egyáltalán nem
robotszerű, a fizikumába, a mozgásába bele kell rakni valami furcsaságot.

Másként viseli a testét, mint egy normális ember, de mégsem olyan, mint egy 1.0-ás robot. S
ennek a frissen tudatára ébredt lénynek van egyfajta tisztásaga, ami az emberekből
már hiányzik. A végén még a szöveg is kimondja, hogy ebben az embertelen
világban igazából ez a robot a legemberibb a naivitásával, a gyermeki gondolataival
és érzéseivel, ami azért egy nagyon fontos üzenet.” -meséli a Jacie-t alakító Varga-
Járó Sára. „A mesterséges intelligencia a mindennapjaink természetes részévé kezd
válni, ezért is aktuális ez a darab, miközben igazán fontos kérdéseket feszeget. Mitől
lesz az ember ember, és honnan válik a gép géppé. Ha van egy robot, amely
spontán humort mutat, érez és gondolkodik, nevezhetjük-e még robotnak, és ha
nem, akkor micsoda valójában? Abban bízom, hogy ez az előadás a közönségnek
egyszerre lesz vicces, gyomorszorító és szívet melengető. S talán magukban is
felteszünk olyan kérdéseket, hogy mennyire fontos nekünk az emberi kapcsolatok
minősége, és hogyan vagyunk jelen ebben a világban.” – teszi hozzá az Adamet
alakító Kovács Tamás.

Az Igazából komédia – robotika december 6-tól látható a Pesti Színházban.

Zöldi Gergely fordítása alapján a Pesti színházi változatot készítette:
Hársing Hilda, Szabó Máté
Jacie Triplethree: Varga-Járó Sára
Adam Trainsmith: Kovács Tamás
Chandler Tate: Méhes László
Carla Pepperbloom: Petrik Andrea
Lester Trainsmith: Lukács Sándor
Prim Spring: Waskovics Andrea
Trudi Floote | Lány a ruhaboltban | Prostituált a szállodában: Radnay Csilla
Doktor | Farmer | Férfi a ruhaboltban | Török: Telekes Péter
Anya | Farmer felesége| Ruhabolti asszisztens | Szállodai picér: Majsai-Nyilas Tünde
Fiú | Marmion | Recepciós | Szállodai pincér | Technikus: Szántó Balázs
További szereplők: Mezei Ábel, Guido Di Vona, Nádas Zalán, Jónás Roland
Külön köszönjük Balázsovits Edit, Hegyi Barbara, Kovács Patrícia, Szilágyi Csenge,
Gyöngyösi Zoltán, Kern András, Rudolf Péter, ifj. Vidnyánszky Attila és Wunderlich
József közreműködését.
Díszlettervező: Pater Sparrow
Jelmeztervező: Tihanyi Ildi
Dramaturg: Hársing Hilda
Zeneszerző: Cser Ádám
Mozgás: Kováts Gergely Csanád
Világítástervező: Ágoston András
Díszlettervező asszisztens: Huszár Musu
Jelmeztervező asszisztens: Darvay Botond
Animációtervező: Czeglédi Zsombor, Tóth Norbert
Ügyelő: Báhner Péter

Súgó: Vajdai Veronika
Rendezőasszisztens: Szládek Kata
Rendező: Szabó Máté

További információ, jegyek: https://vigszinhaz.hu/hu/produkciok/igazabol-komedia 

A színdarab a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül
színre. www.theatrum-mundi.hu 

Arisztokratikus csillogás és emberi dráma – Megérkezett az Olympia a Thália Télikertbe
2025. november 21-én nagy sikerrel mutatta be a Thália Színház Molnár Ferenc ritkán
játszott, finom humorral és emberi drámákkal átszőtt vígjátékát, az Olympiát, Paczolay
Béla rendezésében. A produkció már a próbaidőszak alatt „a magyar Bridgertonként”
terjedt a színházkedvelők között, hiszen elegáns társadalmi miliője, romantikával
fűszerezett cselekménye és kifinomult vizualitása a korhű pompát kortárs
érzékenységgel ötvözi.

Már a premier előtt több előadásra minden jegy elkelt, ami jól mutatja a rendkívüli
érdeklődést a Thália Télikert különleges atmoszférájú produkciója iránt. A hangulatos télikerti
térben megelevenedő történet egy békebeli fürdőváros mindennapjaiba vezet, ahol mindenki
gondtalanul üdül, rajongva ünnepli őfelsége születésnapját, és ahol egy fiatal özvegy hercegnő
és egy huszárkapitány szerelme bontakozik ki. Mindeközben a minden helyzetben magabiztos
mama bridzsezéssel múlatja az időt – és természetesen mindig ő kerül ki győztesen.
Az előadás vizuális világa külön említést érdemel: Vereckei Rita díszlete nem pusztán hátteret
teremt, hanem már az első pillanatban belengi a teret az arisztokrata elegancia és a békebeli
pompás nyugalom légköre. A gazdagon kidolgozott környezet kifinomult ízléssel szolgálja a
cselekményt, egyszerre emelve a történet pazar társadalmi közegét és finom iróniáját.

A színészi játék kivételesen érzékeny és precíz: a szereplők nemcsak a karakterek humorát és
könnyedségét jelenítik meg, hanem a felszín mögött rejlő érzelmi mélységeket is. A
szereposztás minden tagja hozzájárul ahhoz, hogy a nézők ne csupán egy elegáns vígjátékot
lássanak, hanem sodró erejű, emberi drámákkal átszőtt történetet éljenek át. A színpadon
Czakó Julianna, Gubás Gabi, Györgyi Anna, Dóra Béla, Bede-Fazekas Szabolcs és Görög
László kelti életre Molnár karaktereit – frissességgel, vitalitással és finom árnyalatokkal
játszva.

A látszólag gondtalan világ mélyén azonban feszültségek húzódnak: vajon valóban ilyen
egyszerű-e az élet azok számára, akik a legfelsőbb társadalmi körökhöz tartoznak? Létezik-e
az a pont, ahol a rang felülírja az érzelmeket? És mi történik akkor, ha kiderül, hogy semmi
sem az, aminek látszik, és akár generációk munkája is összeomolhat egyetlen pillanat alatt?
Molnár Ferenc vígjátéka emberi gyarlóságokat, titkokat és finom társadalomkritikát vonultat
fel, miközben lebilincselő eleganciája ma is változatlanul érvényes.
A produkció Paczolay Béla rendezésében valósult meg, Fabacsovics Lili dramaturggal,
Magócs Milán rendezőasszisztenssel, valamint Vereckei Rita díszlet- és jelmeztervezővel
kiegészülve. Az előadás létrejöttét Kovács Zsuzsanna súgó és Svébis György ügyelő munkája
is támogatta, a zenei világért pedig a Sound Scape Studio felelt.

„Ma Molnár Feri az Isten, uralkodjék!” – Ezzel az Ady Endre idézettel nyitotta meg az
Olympia bemutató előadását követő fogadást a teátrum művészeti menedzsmentjének
vezetője, Zayzon Zsolt. A színművész arról is beszélt, milyen élmény volt számára az előadás;

Ahogyan sokan eleve a botrányt várják egy ilyen történetben, ő is így ült be a nézőtérre.
Ellenben a darab számára egészen más irányba fordult: ahogy haladt előre, egyre inkább az
emberi sorsok kerültek a fókuszba.
Zsolt kiemelte, hogy a társulat mélyre ásott Molnár világában, melynek köszönhetően olyan
előadás született, ami valódi kérdéseket tesz fel arról, hogyan látjuk egymást. „Vannak
helyzetek, amikor csak egy éjszakányi szerelem jut, mégis ez az igaz szerelem.” – mondta,
hozzátéve, hogy számára ez az emberi törékenység tette igazán katartikussá az estét. A
színművész köszönetet mondott a teljes csapatnak, amiért „szívfacsaróan őszinte” előadást
hoztak létre.

Paczolay Béla rendező szintén köszöntötte az alkotókat és a vendégeket, hangsúlyozva, hogy
már a próbafolyamat legelején érezhető volt, milyen különleges energia veszi körül az
előadást – olyannyira, hogy egy néző a két felvonás között megerősítette ezt: „ilyen csapattal
könnyű!” A rendező számára fontos volt, hogy Molnár szövege mai módon, mégis nagy
alázattal szólaljon meg, azzal a céllal, hogy a fiatalabb nézők is érezzék a történet frissességét,
miközben a szerző sorai sértetlenek maradnak. A színészek munkáját méltatva kiemelte, hogy
együtt sikerült megtalálniuk a darab legfinomabb színeit. „Azt szerettem volna, hogy amikor
játsszátok ezt az előadást, jó élmény legyen bejönni, mert együtt vagytok, és mert tudjátok,
milyen fantasztikus előadást csináltatok.”

A Thália Télikertben bemutatott Olympia nemcsak egy elegáns korrajz, hanem finoman
lüktető emlékeztető arra is, hogy a csillogás mögött mindig ott húzódik az emberi esendőség.
A rendezés érzékenysége és a színészi játék mélysége révén az előadás túlmutat a díszletek
ragyogásán: valódi találkozásra hívja a nézőt – önmagával és a másikkal. A közönség nem
pusztán tanúja egy izgalmas történetnek, hanem részese annak a felismerésnek is, hogy a
társadalmi rang, az illem és a látszat ellenére az emberi érzelmek a legerősebb mozgatórugók.

A Thália Színház Olympiája egyszerre könnyed és megrendítő, egyszerre múltidéző és kortárs
– olyan színházi élmény, amely utolsó pillanatában is azt üzeni: a legnagyobb elegancia a
hiteles érzelmek bátorságában rejlik.

Időpontok és jegyek az alábbi linken elérhetők:
https://thalia.jegy.hu/program/olympia-174447 

Nagy Borbála első nagyjátékfilmje 2026. februárjában kerül a hazai mozikba

Immár publikus, hogy Nagy Borbála első nagyjátékfilmje 2026. február 26-án kerül a hazai mozikba. A világ eredete munkacímen ismert alkotás Mambo Maternica címen érkezik majd a Budapest Film forgalmazásában. A három, egy-egy döntés küszöbén álló nő történetét bemutató, Budapesten, Berlinben és Párizsban játszódó, az NFI Inkubátor programja támogatásával készült koprodukció főszereplői Török-Illyés Orsolya, Sipos Vera, Székely Rozália és Schmied Zoltán. Elkészült a film plakátja.

Párizsban Adél (Török-Illyés Orsolya) nem kívánt terhességgel néz szembe. Budapesten Nóra (Sipos Vera) titkolja, hogy férjével (Schmied Zoltán) gyermeket akarnak örökbe fogadni. Berlinben Becky (Székely Rozália) szembesíti családját azzal, hogy egyedülálló anya akar lenni. A három, negyven körüli nő élete fordulóponthoz érkezik: mindössze egy nap alatt kell sorsfordító döntéseket hozniuk. Mindegyikük egy-egy kezdeti problémával küzd - legyen az meddőség, abortusz, vagy gyerekvállalás egyedül. A vélt megoldások azonban csak még több bonyodalomhoz vezetnek.

A történet olyan kérdéseket vet fel, mint hogy mennyire szabadok valójában ezek a nők, és hogy képesek-e megélni azt az életet, amire igazán vágynak. Vajon a társadalom ítélkezik felettük a döntéseik miatt, vagy a saját maguk által épített korlátok jelentik az igazi akadályt?

„A Mambo Maternica három városban, Budapesten, Berlinben és Párizsban játszódik. Vonzott az ötlet, hogy a történetek Magyarországtól nyugat felé távolodnak. Ez nem csupán földrajzi, de érzelmi távolodás is attól, hogy lehet-e a klasszikus családmodelltől eltérő módon élni. Budapesten egy örökbefogadás történetét ismerjük meg, a berlini karakter már nem keres partnert a gyerekvállaláshoz, Párizsban pedig már az a kérdés, hogy egyáltalán legyen-e gyerek.” – mondta Nagy Borbála.

Elkészült a film plakátja, melyet a Robbit Creative készített. "Három különálló történetet, nőt követünk a filmben. A plakát célja az volt, hogy az életükben hozott döntéseik bizonytalanságára játékosan reflektáljunk, a cím által is sugallt tánclépések formájában.  A grafikai elemek keményebb, kontrasztos világát ellenpontozza a gyerekvállalásra utaló kék és rózsaszín párosítás." – nyilatkozták Góg Emese és Török Ádám grafikusok.

A Mambo Maternicát korábban beválogatták az egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi programba, a First Cut Labbe, ahol prominens szakemberek segítették a vágási folyamatot. A programban korábban többek között olyan nagysikerű filmek vettek részt, mint Reisz Gábor Magyarázat mindenre és Kis Hajni Külön falka című alkotása.

Nagy Borbála Budapesten tanult, az egyetem után újságíróként dolgozott. 2011-ben Németországba költözött, ahol a berlini Német Film- és Televízió Akadémiára (DFFB) járt, és részt vett a Talents Sarajevo (2017), a Berlinale Talents (2020) és a Cannes Cinéfondation Residence (2021-2022) programokban. Minden rendben című rövidfilmje világszerte kapott meghívásokat fesztiválokra, ezt követő kisjátékfilmje, a Pannónia dicsérete pedig több nemzetközi díjat nyert, többek között a Német Rövidfilmdíjat és a Magyar Filmkritikusok Díját.

Mambo Maternica rendezője és forgatókönyvírója Nagy Borbála, operatőre Moritz Friese, producere Iványi Petra és Margarita Amineva-Jester, co-producerei Julie Paratian (Franciaország), és Daria Wichmann (Németország), vágója Dunai László, látványtervezője Melicher Gréta, jelmeztervezője Bognár Hajnalka. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Lupa Pictures gyártásában, a Sister Productions, Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin és a Voices Films koprodukciójában valósul meg. A film 2026. február 26-án kerül a hazai mozikba a Budapest Film forgalmazásában.